Elveszettnek hitt, az érseki palota 1801-ben leégett mennyezetfreskójáról készült festmény került elő Egerben
2017. július 12. 10:47 MTI
Nyolcvan éve eltűntnek hitt, a mai Érseki Palota eredeti mennyezetképének egy részletét ábrázoló vízfestményvázlatra bukkantak a közelmúltban az Egri Főegyházmegyei Levéltár munkatársai - jelentették be kedden Egerben.
Korábban
Az akvarell témájául szolgáló, Krisztus feltámadását ábrázoló freskó Johann Lucas Kracker első egri munkája, akinek emlékkiállítása március óta látható az Érseki Palotában - mondta az épületben tartott sajtótájékoztatón Köves-Kárai Petra művészettörténész.
Mint felidézte, az 1764-ben készült falfestmény nagyrészt megsemmisült egy 1801-es tűzvészben. Franz Hauptmann a freskó töredékéről készült festményvázlatát pedig az 1930-as évek óta elveszettnek hitték. Ezért méltán nevezhető művészettörténeti szenzációnak, hogy előkerült ez utóbbi, 1816-ból származó mű, amelyre nemrégiben, már a Kracker-tárlat megnyitását követően bukkant rá Urbán Márta, a Főegyházmegyei Levéltár munkatársa. A vázlat a váratlan felfedezés miatt meghosszabbított kamarakiállítás részeként július 31-ig megtekinthető az Érseki Palotában.
Köves-Kárai Petra kitért arra is, hogy az egykori püspöki, mai érseki kápolna mennyezetén jelenleg egy 19. század végi, témájában, stílusában, színvilágában az eredetitől egyaránt teljesen eltérő freskó látható, amely idősebb Storno Ferenc munkája.
Buda Péter, az Érseki Papnevelő Intézet rektora az egyházi mecenatúráról rövid áttekintést adva felidézte: a török hódoltság hanyatló másfél évszázadát követően a 18. század a katolikus egyház "nagy építkezéseinek" időszaka volt Magyarországon. E korszak egyik kiemelkedő püspöke volt Eszterházy Károly, akinek idején több mint száz templom épült az egyházmegye területén.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap