III. György komoly mentális zavarát bizonyítják levelei

A kutatók számítógépes elemzéssel vizsgálták meg György király hatvanéves, 1760-tól 1820-ig tartó nagy-britanniai és írországi országlása során írt leveleit – olvasható a Live Science cikkében. A szakértők összehasonlították az uralkodó élete „őrültnek” vélt, valamint „egészséges” szakaszaiban írt leveleit.  A olyan számítógépes programot írtak, hogy az 29 írásbeli jellegzetesség alapján különbséget tudjon tenni egy mentális zavarokkal küzdő, valamint egy egészséges ember írása között. Ilyen jellegzetesség volt a mondatstruktúra komplexitása, a szókincsgazdagság, valamint a szavak variálása és az ismétlés. A számítógépes program ezen ismérvek alapján meg tudta állapítani, a király egészségi állapotában hol következett be változás.

György király széles körben ismert volt kultúraszerető és -pártoló intézkedéseiről. A brit királyi család honlapján megjelent uralkodói életrajz szerint ő alapította és finanszírozta a Királyi Művészeti Akadémiát, ő volt az első brit király, aki taníttatása révén számos tudományágban szerzett széleskörű ismeretanyagot, és létrehozott egy hatalmas királyi könyvtárat, amelyből 65 ezer példányt később a British Museumnek adományoztak.

Györgyhöz köthető az amerikai gyarmatok elvesztése is, amely komoly hatást gyakorolt a király egészségi állapotára. 1788-89-ben, valamint 1801-ben is súlyos fizikai és mentális zavarra utaló jeleket lehetett észlelni Györgyön, 1810-től pedig teljesen alkalmatlanná vált királyi teendői ellátására. Innentől kezdve legidősebb fia, a későbbi IV. György állt régensként az ország élén. III. György egyik orvosának (még betegsége egy korai szakaszában írt) beszámolója szerint a király teljesen elvesztette az eszét, míg felesége, Sarolta királyné arról számolt be egy bizalmasának, hogy a király gyakran kifulladásig beszél, és csak akkor vesz újra levegőt, amikor már végzett mondandója egy részével, eközben pedig még a szája is habzik.

A György egészségi állapotának változását elemző új tanulmány társszerzője, a St. George's University of London neurológus professzora, Peter Garrard szerint az uralkodó teljesen máshogy írt, amikor egészséges volt, és akkor, amikor betegséggel küzdött. „Amint láthatjuk, mániás időszakaiban kevésbé gazdag szókincset használt és kevesebb határozószót. Ritkábban ismételt szavakat és kisebb volt a redundancia vagy a terjengősség foka” – mondta a kutató.

Korábbi tanulmányok már megállapították, hogy számítógépes programok képesek felismerni a nyelvhasználatban beállt zavart, amely jellemző a skizofréniás, demenciában vagy bipoláris zavarban szenvedők esetében. Amikor a tudósok ezt az elemzési módot György levelei esetében alkalmazták, azt találták, hogy a mentálisan egészséges időszakok nyelvhasználata éles ellentétben áll az „akut mániás” (angolul acut mania, egy történelmi orvosi kifejezés, amely a bipoláris zavar mániás szakaszához hasonló állapot leírására szolgált) periódusra jellemzővel.

III. György mentális hanyatlásának okai sokáig nem voltak kellően feltárva. Egy 1969-ben a Scientific American magazinban megjelent elemzés szerint a király „pszichotikus” időszakai egy porfíria nevű, öröklődő anyagcserezavar mellékhatásaként jelentkeztek, amelyet hallucináció, paranoiás rohamok és depresszió kísérhetett. 2005-ben aztán kiderült, hogy az őt kezelő orvosok feltehetően csak rontottak az uralkodó állapotán (persze nem szándékosan) azzal, hogy arzént adtak neki.

Később megkérdőjelezték, hogy a porfíriára vonatkozó diagnózis – annak széleskörű elfogadottsága ellenére – helytálló volt-e. 2010-ben tudósok úgy érveltek, az 1969-es tanulmány szerzői figyelmen kívül hagyták, de legalábbis nem a kellő súllyal kezelték az orvosi beszámolókból nyerhető bizonyítékokat, és úgy vélték, nem kizárt, hogy mégsem porfíria okozta a király egészségi állapotában beállt változást. Ezt a feltételezést támasztotta alá az is, hogy kevés érdemi bizonyítékot találtak a porfíria egyik legjellemzőbb tünetére, a király vizeletének elszíneződésére. 

A legújabb kutatások arra engednek következtetni, hogy III. György valószínűleg olyan mentális betegségtől szenvedett, amely nem hozható összefüggésbe a porfíriával, amelynek elméletét a tudósok tanulmányukban „alaposan hitelét vesztett” teóriának nevezték. Az új tanulmány szerzői szerint a mentális betegségek modern osztályozását figyelembe véve az akut mániára vonatkozó diagnózis tűnik a király viselkedéséről rendelkezésre álló adatokkal leginkább összeegyeztethetőnek. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát