Különös dolgot "mesélt el" a 17. századi gyerekmúmia a fekete himlőről
2016. december 9. 16:49 MTI
Nem olyan régi a fekete himlő, mint azt eddig hitték - állítják kutatók. A himlőt eddig az emberiség egyik legrégebbi járványaként tartották nyilván. Egy litvániai templom 17. századi gyerekmúmiájában talált vírusmaradványok alapján azonban szakértők megállapították, hogy az 1980-ben bekövetkezett kihalásáig Európában évszázadokon át pusztító kór nem is olyan régi, mint azt eddig hitték.
Korábban
A litvániai DNS-maradvány genetikai vizsgálata és a modern himlő DNS-ével történő összehasonlítása során kiderült, hogy csak egy olyan közös elődre vezethetők vissza, amely 1588 és 1645 között alakult ki - közölte a kanadai Hamiltonban lévő McMaster Egyetem szakértője, Hendrik Poinar vezette nemzetközi kutatócsoport a Current Biology című tudományos lapban. A vírus két fő ága, a többnyire halálos Variola major és a kevésbé agresszív Variola minor a kutatás szerint azután alakult ki, hogy Edward Jenner angol orvos 1796-ban kifejlesztett egy oltóanyagot.
Eddig úgy hitték, hogy már évezredekkel ezelőtt estek emberek a fekete himlő áldozatául Kínában, Indiában és Egyiptomban - az időszámítás előtt 1145-ben elhunyt V. Ramszesz fáraóról is ezt hitték. A múmiáján lévő himlőhelyek azonban származhattak kanyarótól vagy bárányhimlőtől is.
A tanulmány a fekete himlő evolúciójának kezdetét sokkal későbbi időpontra teszi. Továbbra sem tudni, melyik állat volt a vírus forrása, és mikor került át először az emberre" - mondta Eddie Holmes, a Sydney-i Egyetem evolúcióbiológusa. Mielőtt a kutatók kivonták a vírus DNS-ét a múmiából, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) engedélyét kellett kérniük hozzá. Poinar hangsúlyozta, hogy a mintákat olyan részletesen fragmentálták, hogy azok nem jelenthettek veszélyt. "Azokat sem fertőzte meg, akik az elmúlt évtizedekben a múmiával foglalkoztak" - tette hozzá.
Bár a himlő hivatalosan 1980-ban kihalt, vannak még élő vírusok, amelyeket a legnagyobb biztonsági fokozatú laborokban őriznek az Egyesült Államokban, Atlantában és Oroszországban, Novoszibirszk közelében. A minták eredetileg 1999-re tervezett megsemmisítését már többször elhalasztották.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


nőtörténet
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő
- A Selyemút „Vörös Hercegnője”
- Átírja a múltat a nemek szerinti régészet?
- Első magyar női pilótaként emelkedett az égbe Steinschneider Lilly
- Véres Mária „sosem volt” örököse
- A nők választójogáért indított 1866-os petíció története
- Az özvegy feltaláló, akinek a mosogatógépet köszönhetjük
- Családfőként és politikusként is helytállt Szilágyi Erzsébet
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap