Megtalálták a gyulai vár 1566-os ágyúzásakor bedőlt palánkfalának egy részét

Liska András elmondta: a várat ugyan több alkalommal megtámadták, ám ilyen mértékű ágyúzás csak az 1566-os ostrom során történt, így biztos, hogy a lelet a 450 évvel ezelőtti eseményekhez köthető. A nyomokból nagy valószínűséggel megállapítható, hogy az intenzív ágyúzás miatt olyan mértékben gyengült meg a palánk, hogy a fal szerkezetét alkotó tölgyfaoszlopok egy része eltört, így az építmény egy szakaszon beomlott. Nagy részletességgel nem ismertek a 450 évvel ezelőtti ostrom történései, így akár az is feltételezhető, hogy az ágyúzás ütötte résen a törökök benyomulhattak a vár belső területére - jegyezte meg.

Liska András hozzátette: a kidőlt palánkfal maradványai mellett több ágyúgolyót találtak, ezek között volt olyan is, amelyik 7-8 kilót nyom. Emellett meglelték annak nyomait is, hogy a vár feladását követően a törökök helyreállították a falat, új cölöpsorokat készítettek. Megerősítette: ha nem lett volna vérhasjárvány a magyar várvédők körében, ha nem lett volna harmincezres török túlerő, ha nem fogytak volna el a magyarok élelmiszerkészletei, akkor is bizonyosra vehető, hogy a vár egy ilyen ágyúzás miatt elesett volna. Ha a felvidéki felmentő seregek meg is érkeztek volna, "a gyulai vár állékonysága akkor is itt ért volna valahol véget" - fogalmazott. Az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője hangsúlyozta: konkrét történelmi esemény régészeti nyomát találták meg, ez teszi igazán fontossá és jelentőssé a leletet.

Az 1566 és 1695 között tartó török uralom időszakából nincsenek írásos vagy képi források, magyarok ugyanis nem készültek, nem is készülhettek, törökök pedig nem keletkeztek, vagy nem ismertek. "A most talált lelet így az e korszakban keletkezett építmények pontos leírását, ábrázolását eredményezi" - közölte.

A megfelelő időjárás esetén október végéig folytatódó ásatás célja, hogy centiméterről centiméterre pontosan meg tudják határozni a palánkfal, valamint a bástyák elhelyezkedését, ezáltal megfelelő történeti adatokat szolgáltassanak az úgynevezett Szigeterőd-programhoz. A Szigeterőd-program a gyulai vár palánkerődítéseinek turisztikai célú rekonstrukcióját jelenti, a városvezetés kormányzati támogatást remél a nagyszabású projekt elindításához.

Ezzel kapcsolatban a régész kifejtette: olyan területeket vizsgálnak még idén, ahol kérdés merül fel a tervezett rekonstrukcióval kapcsolatban, ahol nem ismert a várárok vonalvezetése vagy a palánk szélessége. A vár melletti Rondellához közel találtak egy téglalap alakú oldalsó védművet, amelynek a pontos kiterjedését szeretnék megállapítani, illetve az Almásy-kastély cselédszárnya mellett húzódó keleti palánkfal hosszanti szakaszának pontos lokalizációját szeretnék elvégezni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?