Kőszerszámokkal törték a kesudiót hétszáz éve a csuklyásmajmok

A felfedezést Lydia Luncz főemlőskutató "a múltra nyíló ablakként" jellemezte. Mint hozzáfűzte: eddig "nagyon emberközpontú volt a múlt kutatása, ezért nem tudunk túl sokat arról, hogy más főemlős fajoknál vajon hogyan alakult az eszközhasználat". Az oxfordi kutatócsoport egy évtizeddel ezelőtt figyelte meg, hogy a csuklyásmajmok kőbaltát és üllőt használnak a kesudió feltörésére: a diót egy nagy kőüllőre helyezik és kőbaltával ütik.

Luncz elmesélte: megfigyelték, hogy a majmok a köveket odacipelték a kesudiófákhoz, ezért kezdtek a régészek a fák tövénél ásni ősi szerszámok után kutatva. A dióhéjból kifolyó nedv megfestette az eszközként alkalmazott követ, így a tudósok meg tudták állapítani, mely köveket használták a majmok a diótörésre. A köveken vegyi elemzést is végeztek, hogy igazolják a diótörés elméletét. A szerszámok korát karbonvizsgálattal állapították meg.

A felfedezés a kutatók szerint azt a kérdést is felveti, hogy vajon a majmok eszközhasználata hatással volt-e a korai emberek eszközhasználatának kialakulására. A főemlősök ősi eszközhasználatát bizonyító felfedezés és a főemlősök régészetének ez az új területe is rendkívül izgalmas - állapította meg Catherine Hobaiter, a St. Andrews Egyetem tudósa, aki a főemlősök közösségi viselkedését tanulmányozza.

"Ezek után ha egy "új" szerszámot találunk, nem kell azt feltételeznünk, hogy emberkéz alkotta, esetleg valamely emberi ősünk. Lehet, hogy nem kell túl okosnak lenni az eszközkészítéshez, vagy az is, hogy sokáig alábecsültük a többi fajt" - mondta a tudós. Az új felfedezés arra utal, hogy a csuklyásmajmok már kőszerszámot használtak, mielőtt az európai telepesek megérkeztek volna az Új Világba.

Michael Haslam, az oxfordi kutatás vezetője azonban hangsúlyozta, hogy további kutatásokra van szükség, mert szerinte még ennél is korábbi bizonyítékokat találhatnak a főemlősök eszközhasználatára. Az emberi eszközhasználattal kapcsolatos legkorábbi leletek Afrikában több mint hárommillió évesek. Haslam szerint a főemlős-régészet ezen a téren még a kezdeteknél tart, a mostani felfedezés csak a "jéghegy csúcsa".

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról