Több mint 100 sírt rejtő nekropoliszt tártak fel Betlehem közelében

Néhány sírt 2014-ben feltárt az illetékes palesztin hatóság, majd 2015-ben egy olasz-palesztin kutatócsapat mérte fel a nekropoliszt, tervet készítve a jövőbeli feltáráshoz - adta hírül a Live Science tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A régészek szerint a temetkezési hely mintegy három hektáron terül el, és eredetileg több mint 100 sír kaphatott helyet itt i. e. 2200 és 650 között. A hegyoldalon elterülő nekropolisz - amely a Kalet al-Dzsama neve kapta - valószínűleg egy olyan közeli, nagyobb méretű település, város temetőjeként szolgálhatott, amelynek pontos fekvése még ismeretlen.

Lorenzo Nigro, a római Sapienza Egyetem professzora a Vicino Oriente című szaklapban írt cikkében úgy fogalmazott: a temetkezési helyen előkerült leletek arra utalnak, hogy egy gazdag, kereskedelmi útvonalakhoz kapcsolattal bíró település volt a közelben. A korból származó forrásokban utalás található egy Bet-Lehem nevű településre, amely errefelé virágzott, ugyanakkor nem feltétlen azonos a későbbi, ma is ismert Betlehemmel. "A temetkezések tipikus darabjai a finoman kivitelezett, éles hastörésű edények, a keskenyvállú edények és korsók kihajló peremmel, kiöntőcsöves mécsesek, nagyméretű és szépen megmunkált kánaánita korsók kettő vagy négy fogantyúval, valamint a bronz kések és lándzsahegyek is" - fogalmazott.

Noha a nekropoliszt részben tönkretette az építkezés és a fosztogatás, a régészek legalább 30 sírt azonosítottak. A kutatócsoport a Sapienza Egyetem által kiadott Vicino Oriente című lapban publikált másik tanulmánya szerint leginkább egy vagy több sziklába vájt kamrával rendelkező aknasírok találhatóak itt, és úgy tűnik, hogy az építők a hegyoldalban fekvő természetes üregeket nagyobbítottak meg. Az egyik sírban egy férfi, egy nő és egy gyermek maradványait is megtalálták, akiket két bronzkéssel és többféle kerámiával temettek el. A kutatók szerint a sír a középső bronzkorból származhat, több mint 3500 évvel ezelőttről. Egy másik helyi sír egy kerámiamécsessel együtt eltemetett, csaknem teljes férfi csontvázat rejtett, a tudósok szerint ez a sír még korábbi, négyezer éves lehet.

Szintén érdekes az a sír, amelyben egyiptomihoz hasonló szkarabeusz amuletteket találtak. A régészek úgy vélik, lehetséges, hogy nem Egyiptomból importálták az amuletteket - amelyeket egyébként aranyból vagy bronzból formált gyűrűkre erősítve hordhattak tulajdonosaik -, hanem helyben készítették. Lorenzo Nigro szerint az amulettek az egyiptomi XIII. dinasztia (i. e. 1802-1640) korából származhatnak. A temetkezési hely használatát i. e. 650 körül szüntették be - írja cikkében Lorenzo Nigro, megjegyezve, hogy a Betlehem elnevezés ezután több évszázadra szinte teljesen eltűnt a korabeli forrásokból, és csupán Krisztus időszakában bukkant fel újra. "Úgy tűnik, válság sújthatta a várost" - fogalmaz Lorenzo Nigro. Noha nem tudni, pontosan mi történhetett, a kutató szerint az asszír és a babiloni birodalom több hódító hadjáratot is indított a térségben ebben az időszakban. Ezeknek a katonai vállalkozásoknak a történetei a biblikus irodalomban is helyet kaptak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2022

• A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
• Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
  
• Az embermentő Jane Haining
  
•  Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
  
• Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
  
• Karikás Mihály és a Kis Pipa
• A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
  
• A Szentföld egy magyar tiszt szemével
  
• Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült