Amikor egy pék véletlenül felgyújtotta Londont

A londoni Metropolitan Archívumban megtalált, 1679-es várostervezési dokumentumokban lévő anyagok szerint a 350 évvel ezelőtti, London 436 hektáros területét érintő, 13 200 lakóépületet, valamint 87 templomot leromboló tűzvész első lángjai nem a Pudding Lane-en lobbantak fel. A király szolgálatában álló pék 1666. szeptember 2-án súlyos gondatlanságot követett el: a hajnali kenyérsütés után a kemencéjében hagyta a parazsat, amely végül szikrákat hányva lángba borította a pékséget (más források szerint közel hagyta a kemencéhez az olajat). Az erős keleti szél miatt a tűz percek alatt átterjedt a környező, kátránnyal szigetelt, szorosan épült, faszerkezetű házakra.

A Farriner-család az emeleti ablakon át ki tudott menekülni az utcára, azonban az egyik szolgálólány már nem volt ilyen szerencsés, bent égett a házban, így ő lett a korabeli Európa egyik leghíresebb katasztrófájának maroknyi áldozata közül az első. Míg a Pudding Lane nevű utca a mai napig létezik, Farriner háza elveszett az elmúlt évszázadok során, olvasható a The Telegraph cikkében.

1680-ban a Pudding Lane-i helyszínre egy, a tűzvészre emlékeztető emlékkő került, amely a pápisták (katolikusok) számlájára írta a tűzesetet (más korabeli pletyka szerint az ellenséges hollandok gyújtották fel Anglia legnagyobb városát), ezt azonban 1750-ben eltávolították, ugyanis a látványosságot megtekintők gyakran közlekedési dugót okoztak a keskeny utcán.

A nagy londoni tűzvészre emlékeztető dór oszlop (Monument to the Great Fire of London) felirata szerint a lángok 202 lábnyi (61,5 méter) távolságra csaptak fel elsőként, tehát pont olyan távolságra, mint amilyen magas az oszlop. Az 1720 előtti londoni épületeket kutató Dorian Gerhold fedezte fel a dokumentumokban a cserét, amikor előkerült egy 1679-es felmérés a Farriner-család egykori péksége helyéről. Ebből kiderült, hogy a pék birtokában állt az otthona mögötti terület is. A jegyzet hátulján pedig ez volt olvasható „Farriner úr grundján kezdődött a tűz”.

Gerhold átnézett több tucatnyi későbbi térképet is, majd tanulmányozta az 1886-os, a Monument Street (az emlékműbe torkolló utca) kialakítására vonatkozó terveket, és összerakta a képet: a szenilis pék 1666-os kemencéje nem a Pudding Lane-en állt, hanem pontosan ott, ahol most az emlékmű és a körülötte lévő macskaköves tér található.

Stephen Porter, a nagy londoni tűzvész kutatója ügyes észrevételnek nevezte Gerhold felfedezését. „Ez egyértelmű bizonyíték, Dorian módszeres áttekintése megbízható. Most már pontosan tudjuk a Farriner tulajdonában álló telek nagyságát, és ésszerű bizonyossággal meg tudjuk állapítani a tűz keletkezési helyét, ami nagyban segíti a katasztrófa további kutatását” – tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban