Virtuálisan bejárhatók lesznek a Gulág táborai
2015. december 1. 15:35 MTI
Virtuális gulágmúzeumot készít a csehországi Archipelag Szövetség, a gyűjtemény jövő tavasztól látogatható. A projekt előkészületei, egyes részei már most is megtekinthetők, az eddig közzétett információk magyar nyelven is olvashatók.
Korábban
"A valódi Gulágok maradványainak alapján számítógépes 3D technikával az interneten rekonstruáljuk a táborokat, azok egyes elemeit, a legkülönbözőbb használatai tárgyakat és mindezt virtuálisan látogathatóvá tesszük a világhálón" - közölte a cseh hírügynökséggel Stepán Cernousek, az Archipelag Szövetség elnöke. Hozzátette: miután az eredeti táborok Oroszországban nem látogathatóak, úgy döntöttek, hogy legalább az interneten megteremtik ezt a lehetőséget.
Míg az egykori náci koncentrációs táborok - többek között Terezín, Mauthausen, Buchenwald vagy Auschwitz - neve közismert és évente százezrek látogatják a helyszínen kialakított múzeumokat, addig a volt szovjet munkatáborok - Pecsora, Kolima, Norilszk vagy Jermakovo - jóval kevésbé ismertek, ráadásul a helyszíneken egyetlen múzeum sem működik - fejtette ki Stepán Cernousek. A virtuális gulágmúzeum a www.gulag.cz weboldalon lesz elérhető. A projekt előkészületei, egyes részei már most is megtekinthetők, az eddig közzétett információk magyar nyelven is olvashatók. A virtuális gulágmúzeum létrehozását és működtetését társadalmi adományokból finanszírozzák.
Történészek szerint a több mint ötven szovjet munkatáborban mintegy 15-18 millió ember raboskodott. A rabságot a becslések szerint mintegy másfél millió ember nem élte túl. Sztálin halála (1953) után a munkatáborok rabjainak száma jelentősen csökkent. A gulágrendszert hivatalosan 1960-ban szüntették meg. A gulágtáborokat megjárt - főként magyarországi, kárpátaljai és szlovákiai - magyarok számát mintegy 600 ezerre becsülik a történészek.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


nőtörténet
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő
- A Selyemút „Vörös Hercegnője”
- Átírja a múltat a nemek szerinti régészet?
- Első magyar női pilótaként emelkedett az égbe Steinschneider Lilly
- Véres Mária „sosem volt” örököse
- A nők választójogáért indított 1866-os petíció története
- Az özvegy feltaláló, akinek a mosogatógépet köszönhetjük
- Családfőként és politikusként is helytállt Szilágyi Erzsébet
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap