Kisgyermek maradványaira bukkantak egy római kori medencében Fenékpusztán
2015. augusztus 17. 16:20 MTI
Valószínűleg négy és nyolc év közötti lehetett az a kisgyermek, akinek a csontvázára a fenékpusztai római kori erőd ásatása közben bukkantak rá a napokban a régészek. A Balaton római neve, a Pelso után Pelsina névre "keresztelt" gyermek a fürdő egyik medencéjében feküdt - mutatta be az idei feltárások eredményét hétfőn a helyszínen az MTI-nek az ásatások vezetője.
Korábban
Tamáska Orsolya elmondta: egyelőre megoldásra váró rejtély, hogy mikor és miként került a még meghatározatlan nemű gyermek csontváza a mintegy 600 négyzetméteres fürdő egyik medencéjének aljára. Annyi bizonyos, hogy a feltehetően a 4. században épült, 15 hektáros római erőd klasszikus fürdőjét már nem használták, amikor a kisfiú vagy kislány holtteste odakerült, valószínűleg a későbbi századokban. A Keszthelyhez tartozó Fenékpuszta területén 2009 óta folyik német és magyar együttműködésben az egykori erőd vagy inkább erődváros régészeti kutatása, bár már 130 évvel ezelőtt is voltak itt kezdetleges feltárások - árulta el Tamáska Orsolya. Hozzátette, hogy a gyermekcsontváz inkább csak egy érdekessége az idei munkáknak, amelyek során a Heidelbergi Egyetem, a lipcsei Közép-Kelet-európai Kutatóintézet, valamint a zalaegerszegi Göcseji Múzeum együttműködésében négy héten át dolgoznak a terepen magyar és német régészek, illetve egyetemisták.
A kutatás vezetője azt hangsúlyozta: a 4. században épült római erőd jelentőségét sokkal inkább az adja, hogy az akkori Pannónia tartomány egyetlen olyan központja, ahol a rómaiak utáni korszakot is nyomon lehet követni. A limes, vagyis a római birodalom egykori határvonalának itt lehetett az egyik olyan - mai kifejezéssel - logisztikai központja, ahonnan mezőgazdasági termékekkel látták el nagy körzetben a katonaságot. Az erőd már méreteiben is mutatja a jelentőségét, hiszen 15 hektáros, szabályos négyszög alakú területet zárt körbe, falait összesen 44 torony övezte, ezek valószínűleg a katonák lakótornyai is voltak egyben. Mostanáig 27 épület alapjait tárták fel, köztük gabonatárolókat, kisebb villákat és reprezentációs célokat szolgáló palotát, a négy égtájra nyíló kapuiból hármat, valamint a római fürdő nyomait. Mindezek mellett a rómaiak kivonulása után, már a 6-7. század körül épülhetett az a kora keresztény bazilika, amelynek kövei szintén a falon belül álltak.
A fenékpusztai terepen idén két nagyobb épületegyüttesnél folynak az ásatások. A mintegy száz méter hosszú, belső udvarokkal is tagolt palotánál, annak is a déli egységénél, illetve a mai méreteiben is impozáns római fürdő és a hozzá tartozó, a testkultúrát, a tornát, gyúrást szolgáló helyiségnél. A palotánál már eddig legalább négy-öt építési fázist sikerült elkülöníteni, mindebből már látható, hogy a rómaiak után a területet elfoglaló népesség más technikával emelt benne új oszlopokat, hogy tetőt építsenek. A nagyjából 600 négyzetméter területű fürdő klasszikus tagolásának köszönhetően az öltöző, a hidegfürdő, az átmeneti helyiségek és a gőzfürdő, a padlófűtést szolgáló csatornák, sőt a mellékhelyiségek helyét is beazonosították, mindezek során bukkantak rá a gyermekcsontvázra - részletezte Tamáska Orsolya.
A régész beszámolt arról is, hogy egyelőre nem sikerült kideríteni, hogy az erődítmény épületeit mennyire használták katonai vagy más célokra, de az bizonyosnak tűnik, hogy idővel a funkciói változtak. Érdekes módon - más római kori ásatásokkal ellentétben - Fenékpusztán még nem sikerült mozaikot vagy falfestményeket találni, amelyek pedig nagyban segítenék az azonosítást. Jobbára pénzérméket, kerámiatöredékeket tártak eddig fel. Mint Tamáska Orsolya elmondta még: az erődön kívül korábban feltárt, nagyjából ötezer sírt magába foglaló temetőben körülbelül ezer sírt ástak ki, de a terület műszeres kutatását szeretnék még idén ősszel folytatni. Remélik, hogy további épületek, nagyobb sírok, mauzóleumok nyomaira is bukkanhatnak, ami újabb feltárásokat indokolhat majd Fenékpusztán.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap