Koporsóágy és rothadó gyümölcsök - hajléktalankérdés a viktoriánus kori Londonban

Viktória királynő férje, Albert herceg az 1840-es években a szegények lakásproblémájának kezelése érdekében megbízta Henry Roberts építészt, hogy tervezzen munkáscsaládok tucatjainak elhelyezésére alkalmas épületeket. Az építészek feladata nem volt egyszerű: olyan, több család elszállásolására alkalmas, hatalmas épületeket kellett tervezniük, amelyekben a lakók mentesülhettek volna az ún. ablakadó fizetése alól. Egy szerény, hat vagy kevesebb ablakkal rendelkező családi ház adómentes volt, egy több tucat ember befogadására alkalmas tömbház esetében azonban már ablakonként egy schillinget kellett fizetni. Jelentősen könnyített a munkásrétegek helyzetén, amikor az adónemet 1851-ben végül eltörölték. A Roberts vezetésével a század közepén épített lakásokban számos család lelt otthonra. 

Ebben az időszakban a - sok esetben a gazdagabb városrészek mellett felhúzott -  nyomornegyedek egyre növekvő száma a tehetősebb rétegeket, valamint a vallási szervezeteket is cselekvésre késztette. A Graphic, az Illustrated London News, vagy a Sketch című magazinban megjelent, a szegények helyzetét bemutató képek a jómódúak körében is megdöbbenést keltettek, a vallási aktivisták pedig London szegényebb városrészeinek borzalmáról beszámoló pamfleteikkel sokkolták a közvéleményt. 

A szegényeknek óriási segítséget jelentett az 1865-ben William Booth metodista lelkész és felesége, Catherine által megalapított karitatív szervezet, az Üdvhadsereg tevékenysége. A brit hadsereg mintájára létrehozott szervezet ezreknek segített túlélni a mindennapokat azzal, hogy ételt, sőt, gyakran még lakhatást is biztosított számukra. Sokan a vallásos egyesület házaiban elhelyezett, meglehetősen bizarr fekvőhelyeken, ún. "koporsóágyakban" voltak kénytelenek aludni.

A karitatív szervezet szegényeket felkaroló tevékenysége ellenére a 20. század elején még mindig hatalmas tömegek éltek Londonban a társadalom perifériáján. Jack London amerikai író 1902-ben magát hajótörött tengerésznek álcázva rótta az East End utcáit, hogy fényképezőgépével megörökítse a londoni szegények mindennapjait. Tapasztalatait 1903-ban A mélység (The People in the Abyss) című, fényképeivel illusztrált munkájában gyűjtötte össze.

"Mérföldeket mentünk puszta kőfal és omladékok között, és amerre néztünk a szomszéd utcákban, mindenütt ugyanazok a kövek, ugyanazon nyomorúság képe meredt reánk. Itt-ott egy-két részeg férfi vagy nő tántorgott el, a levegő verekedéstől, káromkodástól volt terhes. A piacon reszkető öreg emberek, asszonyok keresgéltek a sárba szórt szemétben rothadt krumplit, babot meg zöldséget, míg a gyerekek, mint a legyek, úgy gyűltek rá egy csomó rothadó gyümölcsre, vállig turkáltak a folyékony, romlott halomban, és ott nyomban lenyelték a morzsát, amit kihalásztak, a félig poshadt darabokat" - írta könyvében az amerikai író. Képei megrendítően dokumentálják a nyomornegyedek lakóinak kilátástalan helyzetét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
• Házmesterek a vészkorszakban
• Idén ősszel is megrendezik a Zsinagógák Hetét