12 évvel a kifosztása után újra megnyílt az Iraki Nemzeti Múzeum
2015. március 2. 12:04 MTI
Tizenkét évvel a kifosztása után újra megnyílt Bagdadban az Iraki Nemzeti Múzeum. Az amerikai inváziót követő káoszban, 2003-ban 15 ezer műkincset hordtak szét a fosztogatók, mára ezeknek körülbelül egyharmada lett meg. A felbecsülhetetlen kulturális emlékeket őrző múzeumot Haider al-Abádi miniszterelnök kérésére nyitották meg sürgősen, válaszul arra, hogy iszlám szélsőségesek pénteken a moszuli régészeti múzeum és Ninive kincseinek szándékos elpusztításáról tettek közzé videót.
Korábban
A szombati megnyitón a kormányfő hangoztatta, hogy a kulturális emlékek barbár moszuli megsemmisítése nem marad büntetlen, az elkövetőket "a végsőkig üldözi fogják az egész világ segítségével". A miniszterelnök azt mondta, hogy a szélsőségesek a kincsek egy részét megsemmisítik, másik részét pedig külföldre csempészik "árulók segítségével", és a csempészet sem marad megtorlatlan. A bagdadi múzeummal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az nemcsak az iraki kultúra emlékeinek, hanem az egész emberiség örökségének is tárháza. Az Iraki Nemzeti Múzeum a történelem előtti időktől az iszlám középkorig őriz emlékeket.
A múzeumot Núri al-Máliki volt miniszterelnök nyomására már 2009-ben megnyitották, de biztonsági problémák miatt az csak különleges alkalmakkor volt látogatható. A világ legbecsesebb régészeti leleteinek egy részét, köztük mezopotámiai emlékeket őrző gyűjtemény vasárnap óta állandó jelleggel nyitva tart. A Gertrude Bell brit orientalista által alapított múzeum végleges megnyitása a vontatottan haladó felújítás, valamint a szerte az országban újra és újra fellángoló erőszak miatt váratott magára eddig.
Az amerikai megszállást követő évek káosza és ingatag biztonsága miatt Irakban sok régészeti lelőhely vált fosztogatók áldozatává. A bűnözők véletlenszerűen végeztek ásatásokat, és régészeti leletek tízezreit hordták szét, jóvátehetetlen károkat okozva. Az Irak-szerte jegyzett 12 ezer régészeti lelőhelyről 2003 óta legalább 32 ezer tárgy került műkincsrablók kezébe, és felbecsülni sem lehet azt a kultúrtörténeti kárt, amely a 100 ezerre becsült feltáratlan lelőhelyen keletkezhetett. A moszuli műkincsrombolás a legnagyobb csapás, amely Irak kulturális örökségét érte a bagdadi nemzeti múzeum 2003-as kifosztása óta. Szakértők szerint a Moszulban kalapáccsal szétvert szobrok egy része eredeti, egy része másolat volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.