2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Egy ország - két történelem

2003. március 31. 09:55

Konzervatív gondolkodású ausztrál történészek, megpróbálják újraírni `fehér Ausztrália` sötét múltját, miszerint a betelepülő angolszászok soha nem követtek el mészárlásokat az őslakosok ellen. Mivel az ország történelmi múltjának újraértelmezése parázs vitát szült a kontinensnyi méretű országban, Ausztrália két táborra szakadt.

aboriginal
Az egyik oldal zászlóvivői azok a liberális gondolkodású történészek, akik az utóbbi húsz esztendőben a nagyközönség elé tárták Ausztrália történelmének sötét oldalait. A földfoglalásokkal, mészárlásokkal és a bennszülött gyermekek elrablásával tarkított múlttal a konzervatív tábor egyszer és mindenkorra le akar számolni.

A konzervatívok egyik vezéregyénisége, Keith Windschuttle szerint – akinek nemrég megjelent könyve heves vitákat váltott ki Ausztrália szerte – a krónikákban megjelenő 19. és a 20. századi mészárlások, amelyekben közel húszezer bennszülött vesztette életét, csak kitalációk. Windschuttle véleménye az, hogy ezen korszak szakértői - Lyndall Ryan és Henry Reynolds professzorok - politikai megfontolásból, kitalációk és szándékosan félreértelmezett források felhasználásával megpróbálják népirtásként beállítani a derék fehér telepesek földfoglaló akcióit. Windschuttle ugyan nem tagadja, hogy a betelepülők követtek el erőszakos cselekményeket a bennszülöttekkel szemben, de nézetei szerint ezek még a legártalmatlanabb atrocitások voltak a brit gyarmati vállalkozások történetében.

Windschuttle elmélete szerint a hírhedt tasmániai népirtást nem a betelepülő fehérek számlájára kell írni. Úgy véli, hogy a bennszülöttek halálát az egymás ellen vívott törzsi háborúk, és a telepesek által a földrészre behurcolt betegségek okozták.

A konzervatív oldal az átgyúrt, újraformázott történelemkönyvek mellett a Canberrában található Nemzeti Múzeum ellen is támadásba indult.

Windschuttle éles kritikával illette Ausztrália egyik legsűrűbben látogatott múzeumát, mondván, hogy az túl nagy hangsúlyt fektet a bennszülött kultúra bemutatására, ahelyett, hogy azon fehér telepesek diadalát hirdetné, akik lerakták a mai modern Ausztrália alapjait. Többen azt is nehezményezik, hogy az épület már külső megjelenésében is szinte sugallja a genocídium tényét, mivel nagyon hasonlít a Daniel Liebeskind tervei alapján épült berlini Holokauszt Múzeumra.

Az intézet igazgatója Dawn Casey visszautasítja a vádakat. Szerinte a múzeumban minden olyan kiállításnak létjogosultsága van, amely bemutatja az Ausztráliában létező, vagy létezett kultúrákat. Casey hozzátette, hogy az általa vezetett intézet árnyaltan, több szemszögből igyekszik a látogatók elé tárni az ország múltját.

A sors iróniája, hogy a múzeum állandó kiállítása, amelyre a jobboldali politikusok és gondolkodók az össztüzüket zúdítják, éppen egy konzervatív nézeteiről híres történész, Geoffrey Blainey keze munkáját dícséri.

Blainey alkotta meg ugyanis az ún. „ fekete karszalagos történelem” fogalmát, amely igen részletesen foglalkozik az Ausztráliában megjelent fehér telepesek bennszülöttekkel szembeni könyörtelen és brutális bánásmódjával.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár