Hogyan kellene kezelni Brazíliában a "piszkos háború" hagyatékát?

Az Igazság Bizottsága nevű testületet Dilma Rousseff államelnök iktatta be két évvel ezelőtt, akit magát is két évre bebörtönöztek és megkínoztak az 1964-től 1985-ig hatalmon lévő jobboldali katonai junták. A vizsgálóbizottság jelentésében 377 embert nevezett meg, aki felelős 434 ember haláláért, eltűnéséért, valamint több ezernek a kínvallatásáért. A névsorban a katonai diktatúra magas rangú vezetői is szerepelnek, akik intézményesítették az üldöztetések politikáját, akárcsak azok az alacsonyabb rangú katonák, akik azt megvalósították.

A mintegy kétezer oldalas jelentés részletesen leírja az emberiesség elleni bűntetteket, és arra szólít fel, hogy vonják felelősségre a tetteseket. A testület azonban az 1979-es amnesztiatörvény miatt nem indíthat eljárást senki ellen, csupán arra volt joga, hogy feltárja a visszaéléseket, és megnevezze az elkövetőket.

A bizottság jelentése ugyanakkor újabb vitát robbantott ki a latin-amerikai országban arról, hogyan kezeljék a "piszkos háború" hagyatékát. Brazíliában nagyon csekély a politikai akarat arra, hogy megváltoztassák az 1979-es amnesztiatörvényt. A brazilok csupán 46 százaléka szeretné eltörölni azt, míg 37 százalék vélekedik úgy, hogy nem kell változtatna rajta, és 17 százalék nem tud dönteni a kérdésben - derül ki a Datafolha közvélemény-kutató csoport ez év márciusi felméréséből.

Még Dilma Rousseff államelnök, a durván megkínzott egykori marxista gerilla is vonakodik attól, hogy bűnvádi eljárás induljon a diktatúra éveiben elkövetett bűnök ügyében.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban