Hogyan vett részt Latin-Amerika a II. világháborúban? 

A Monroe-elv

Érdemes először leszögezni, hogy mit is értünk Latin-Amerika alatt. A legelterjedtebb meghatározás a spanyolajkú amerikai országokat és Brazíliát sorolja ide, míg egyesek az Egyesült Államok és Kanada kivételével az egész amerikai kontinenst beleveszik. Ez utóbbi meghatározás azonban pontatlan, ugyanis amennyiben a "Latin" alatt az újlatin nyelveket beszélőket értjük, az kizárja az angol és holland nyelvű államokat.

Ugyanakkor a franciaajkú Haiti, vagy a Franciaországhoz tartozó Guyana (amely napjainkban is tengerentúli tartomány, így az Európai Unió része) ez alapján szintén Latin-Amerika része. Mégis azt mondhatjuk: napjainkban a spanyolajkú latin-amerikaiak Brazíliát kivéve nem tekintik "latino"-nak, aki nem a nyelvüket beszéli. Valóban: az ibériai gyarmattartók volt amerikai birtokai kulturálisan és társadalmilag is több közös vonást mutatnak.

A latin-amerikai országok közül csak kettő vett részt katonáival a frontokon, így a II. világháború hadtörténete szempontjából a latino államok szerepvállalása jelentéktelen. Ugyanakkor a világégés jelentős hatással volt az amerikai térségre, főként az Egyesült Államokkal való viszonyukat illetően.

Persze már a háború előtt is az USA gyakorolta a legnagyobb gazdasági és politikai befolyást a kontinens déli részére. Az alapító atyák egyike, James Monroe, az USA 5. elnöke által megfogalmazott Monroe-doktrína (Monroe-elv) alapján az Egyesült Államok féltékenyen őrizte befolyását az egész amerikai kontinensen, ami a II. világháború évei alatt különös hangsúlyt kapott.

A második világháborút megelőző dél-amerikai német és olasz tőkebehatolás és gazdasági befolyás - bár elmaradt az Egyesült Államok mögött -  túlszárnyalta az európai hatalmakét. Ezt tovább erősítette az akkor összesen 150 ezer lelket számláló dél-amerikai német közösségek, valamint a jelentős argentínai és uruguayi olasz kisebbség jelenléte. A dél-amerikai légi közlekedés is megoszlott az egyesült államokbeli, a német és az olasz cégek között, ami jelentősen megkönnyítette a zömmel spanyol hajójáratokon érkező német ügynökök dolgát. Nem véletlen, hogy az európai légitársaságok voltak az első áldozatai Pearl Harbor előtt az USA gazdasági offenzívájának.

1. A Monroe-elv
2. Hadüzenetek
3. Argentína keményebb dió volt
4. A két közvetlen hadviselő

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát