Langobárdok a Balaton mellett
2014. november 24. 08:09
A Balaton közeli Szólád község határában található egykori langobárd (longobárd) település demográfiai viszonyait és tagjainak életkörülményeit is sikerült feltárnia az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont régészeinek közreműködésével dolgozó magyar-német kutatócsoportnak. A régészeti, valamint természettudományi vizsgálatok eredményeit a PLOS ONE folyóirat közölte - olvasható az MTA honlapján.
Korábban
A kora középkorban a mai Türingián, Cseh- és Morvaországon keresztül a Kárpát-medencébe érkező langobárdok (longobárdok) csak átmenetileg telepedtek le a térségben. A régészek előtt ismert, hogy 568-ban indultak Pannóniából Itália felé. A Kárpát-medencét elhagyva a mai Szlovénia területén keresztül jutottak Észak-Itáliába, ahol királyságot alapítottak. Emléküket Lombardia régió neve ma is őrzi.
Egy langobárd közösség temetőjét 2005 és 2010 között tárták fel az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet, a Römisch-Germanische Kommission des Deutschen Archäologischen Instituts (Frankfurt am Main) és az Institut für Anthropologie der Johannes Gutenberg-Universität (Mainz) munkatársai. A 45 sírban talált leleteket átfogó interdiszciplináris vizsgálatoknak vetették alá. A lelőhely és a leletanyag régészeti elemzése mellett elkészült az emberi csontvázak oszteológiai (szerkezeti), molekuláris genetikai és izotópvizsgálata. Az ásatást magyar és német régészek közösen végezték, a természettudományos vizsgálatok azonban teljes egészében a mainzi egyetem Antropológiai Intézetében folytak Kurt W. Alt professzor vezetésével.
A férfiak és nők csontjainak oszteológiai vizsgálatával a kutatók a demográfiai viszonyok és az egészségi állapot felmérésére alkalmas adatokhoz jutottak. "Több esetben sikerült patológiai, illetve degeneratív elváltozásokat és a csontvázakra vonatkozó stresszmarkereket megállapítani. A férfiak sírjaiban található fegyverek és a vázakon megfigyelhető sérülésnyomok pedig arra utalnak, hogy a közösség tagjai között aktív harcosok is voltak" – említett néhány vizsgálati eredményt Vida Tivadar, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa.
A fogminták molekuláris genetikai (DNS) vizsgálata, miszerint az egyének 22, úgynevezett haplocsoportba tartoznak, továbbá a szén- és nitrogénizotóp-arányok alapján a kutatók úgy vélik, hogy a közösség biológiai értelemben rendkívül heterogén összetételű lehetett. Csupán három sírpár esetében mutattak ki olyan közös anyai vonalat, amely genetikai rokonsági kapcsolatokat jelez. A stabil izotópok meghatározásával a szakemberek képet kaptak a közösség táplálkozási szokásairól is. Úgy találták, hogy a gazdag férfiak egy kis csoportja esetében különösen jellemző volt az állati fehérje (protein), azaz a hús fogyasztása, ami a közösség többi tagjától elkülönülő, magasabb színvonalú ellátásra utal. A többi személy esetében a szén- és nitrogénizotóp-arányok a köles rendszeres fogyasztását valószínűsítik, amit a vizsgált kor "germán" népessége esetében még nem mutattak ki.
A természettudományos módszerek segítségével a régészek igazolták, hogy a Szólád határában egykor megjelent langobárdok csak egygenerációnyi időre telepedtek le Dél-Pannóniában. A stronciumizotópok (87Sr/86Sr) gyermek- és fiatalkorban a fogzománcban konzerválódott arányai alapján kiderült például, hogy a vizsgált közösség tagjainak több mint 30 százaléka nem helyben született, a felnőttek közül pedig szinte senki sem. Ezeket az eredményeket a talajból és a növényzetből vett helyi referenciamintákkal vetették össze a kutatók, akik így egy háromfázisú modellt állítottak fel a megtelepedő közösség jellemzésére.
"A modell szerint egy úgynevezett patrilokális, vagyis a csoportidegen személyeket befogadó közösség érkezhetett annak idején a Balaton közelébe. Egy generáció után azonban tagjai elhagyták a települést" – összegezte a kutatók feltételezését Vida Tivadar. Ezt az elméletet támasztja alá a helyi izotóparányokat mutató, számos gyermektől származó maradvány is és az a tény, hogy a temetőben eltemetett személyek között egyetlen, kétséget kizáróan helyben született felnőtt sem található.
A temető rövid idejű használatát a régészeti leletanyag keltezése is bizonyítja. A temető kialakulásának a vizsgálatok alapján meghatározott dinamikája pedig összhangban van a 6. századi, vándorló langobárd közösségről kialakított képpel. A magyar és német kutatók interdiszciplináris kutatási eredményei még az írásos forrásoknál is jobban bizonyítják a langobárdok nagyon rövid ideig tartó megtelepedését Dél-Pannónia területén, továbbá újabb adatokat szolgáltatnak a betelepedő és a helyi népesség viszonyának megértéséhez.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
