A ballonkabát útja a világháborútól a londoni divathétig
2014. szeptember 17. 10:31 MTI
Humphrey Bogart viselte a Casablancában, ez volt Colombo hadnagy (egyik) és német kollégája, Derrick főfelügyelő védjegye, a nők számára pedig az után lett ruhatáruk kötelező darabja, hogy a Audrey Hepburn ezt viselte az Álom luxuskivitelben című filmben - száz éve készül tömeggyártásban a ballonkabát, amelyről a kerek évforduló okán a kedden zárult londoni divathéten is megemlékeztek.
Korábban
A trencskó tömeggyártása az első világháborúval vette kezdetét, hogy legyen, ami védi a brit katonákat a széltől és az esőtől. Thomas Burberry - a nevét viselő híres brit divatház alapítója - a 19. század elején vetette papírra az első ballonkabát vázlatait, miután 1870-ben kidolgozott, majd szabadalmaztatott egy vízhatlan anyagot, a gabardint.
Az új, vízálló, de valamelyest mégis légáteresztő anyagot kipróbálta sarkvidéki expedícióján Roald Amundsen, Ernest Schackleton és Robert Falcon Scott is, a Burberry pedig a 20. század elején időtálló divatcikké változtatta. A tömeggyártás a világháború kitörése után kezdődött, a brit hadseregnek ugyanis olyan kabátokra volt szüksége a katonáknak, amely szárazon és melegen tartja őket az árkokban. Innen, az árok, vagyis a trench szóból ered a kabát angol neve, a trench coat. A hadsereg már korábban is rendelt a tiszteknek ballonkabátot, amelyet a világégés előtt még Tielockennek hívtak.
A háború után a kabát a hétköznapi öltözködés része lett, a veteránok nem váltak meg tőle, ugyanúgy viselték, mint előtte. A férfiak mellett pedig a nők is megkedvelték a praktikus ruhadarabot. A kabát az elmúlt száz évben alapjaiban nem sokat változott, a Burberry a mai napig kézzel varrja őket Észak-Angliában és londoni mendemondák szerint a fiatal szabászoknak egy évig kell tanulniuk a kabátkészítés technikáját. A Burberry-trencskó egyik ismertetőjele a kockás bélés, e nélkül elképzelhetetlen a jellegzetes viselet, amelyért több ezer eurót, fontot vagy dollárt fizetnek a vevők.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05