Görgetve szállíthatták az egyiptomiak a piramisok építőköveit
2014. szeptember 1. 12:02
Újabb lehetséges magyarázat született az ókori egyiptomi piramisok építőköveinek szállítására: amerikai kutatók szerint a megmozdíthatatlan, több tonnás köveket farudakkal tették gördíthetővé.
Korábban
A fáraók földjének gigantikus építészeti emlékeit már az ókorban is csodálattal szemlélték, s többen is próbálták megfejteni, miként is épülhettek. Az Amszterdami Egyetem fizikusai legutóbb azt vizsgálták, mekkora erőt kellett kifejteni ahhoz, hogy a hatalmas faszánon lévő súlyos kövek megmozduljanak a sivatag homokjában. Kutatásuk szerint az Óegyiptomi Birodalomban egy primitív, de nagyon hatékony módszerrel könnyítették meg több ezer ember munkáját: vizet locsoltak a szán talpai elé, ami csökkentette a felületi súrlódás során fellépő fékező erőt. Ez egy bizonyos fizikai jelenség miatt következett be: a vízcseppek kvázi hidat alkottak az apró homokszemek között, amelyek így összetapadtak - magyarázták a szakértők.
Egy új kutatás szerint a megoldás nem a víz, hanem a fa volt. Az Indiana Állami Egyetem fizikusai szerint a kőtömbök legideálisabb szállítási módjához csupán 12 darab hosszú farúd kellett, amelyek közül hármat-hármat erősítettek fel - az ábrának megfelelően - a kőtömb négy oldalára, majd az így keletkezett, szerintük dodekaéderre emlékeztető formát görgetve szállították - számolt be a Smithsonian. Az elmélet szerint ez a módszer igencsak megrongálhatta a korabeli utakat.
A számítások szerint egy kőtömb mozgatásához körülbelül 50, jó erőben lévő férfi kellett, akik a 2,5 tonnás építőanyaggal átlagban fél métert haladhattak másodpercenként (1,8 km/h). A technikához a fizikusok szerint minimum 30 centiméter átmérőjű, a nílusi hajók árbocaihoz hasonló farönkök kellettek.
Természetesen nincs bizonyíték arra nézve, hogy az egyiptomiak használták volna ezt a módszert, s a kutatók is csak maketteken mutatták be az elméletet, amely elképzelhető, hogy 2500 kilogrammnál nem is állná meg a helyét. Továbbá az is kérdés, hogy a korabeli Egyiptomban elérhetőek voltak-e ekkora átmérőjű farönkök elegendő mennyiségben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 20:20
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 17:05
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt 13:20
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek 11:20
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé 09:50
- Az elsők közé tartozott Európában a magyar alapítású Szent György Lovagrend 09:05
- A hagyomány szerint halálában is összekapcsolódott Shakespeare és Cervantes tegnap
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner tegnap