Kiderült a perui kővonalak rejtélye

A kővonalakat az i.e. 800 körül a mai Peru területén felemelkedő Paracas-civilizáció hozta létre. A Paracas időben megelőzi a dél-perui Nazca-kultúrát, amely valamikor i.e. 100 körül jött létre. A Nazca-kultúra híres kerámiájáról, illetve szövetjeiről, valamint a puquios néven ismert vízvezetékeiről, amelyek a mai napig működnek.

A Nazca-vonalakat a Peru délnyugati részén levő sivatagos területen a mintegy 1500-2000 éve, az inka hódítást megelőzően i.e. 100 és i.sz. 600 között virágzó Nazca-kultúra népessége hozta létre. A Limától 400 kilométerre elterülő 450 négyzetkilométeres sivatagos fennsíkon néhol több kilométer hosszúságban vésett rejtélyes ábrák nem pusztán művészi alkotások. A rajzokat a földön állva is látni, az ábrák többsége azonban csak légifelvételen vehető ki tisztán.

Az új kővonalakat a legújabb kormeghatározás szerint i.e. 300 körül készítették, így legalább 300 évvel megelőzik a legrégebbi Nazca-vonalakat - fejtegeti Charles Stanish, a Kaliforniai Egyetem régészeti intézetének igazgatója az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányában.

"Máshogy használták ezeket, mint a Nazca-vonalakat" - állapította meg Stanish, aki szerint a perui kővonalak olyan rituális tevékenységek és vásárok helyszínét jelölték, amelyeknek amúgy nem volt állandó helyük - hasonlóan az európai kereskedelmi útvonalak jelzéseihez.

A vonalakat Stanish és kollégái a Chinca-völgyben, Peru fővárosától, Limától 200 kilométerre délre fedezték fel. A régészek ősi halmokat, illetve ezekkel összefüggő kővonalakat azonosítottak a területen. Néhány hosszabb vonal és két 'U' alakú halom azt a helyet jelölte, ahol a Nap a júniusi napforduló idején lenyugszik. Ezek a vonalak és halmok így a vallási ünnepek idején jelezhették az időt.

Ugyan a vonalak első pillantásra párhuzamosak, a távolban konvergálnak, s piramisstruktúrákra emlékeztetnek; közülük vannak olyanok is, amelyek a mai utak mentén futnak. A sivatagi kővonalak és halmok 9 kilométerre találhatók a tengerparti településektől. A Stanish vezette kutatócsapat úgy gondolja, hogy a korábban említett vásárokat a földművelésre alkalmatlan területeken alakították ki, ahova a tengerpartról és az Andokból is érkeztek emberek.

Hogy elméletüket alátámasszák, a kutatók ásatásokat terveznek a part menti piramisoknál, hátha találnak olyan leleteket, amelyek a kapcsot jelenthetik a települések, illetve az ősi halmok és kővonalak között. A kővonalak egyúttal azt is megvilágítják, hogy a geoglifáknak több funkciójuk lehetett - hasonlóan a Nazca-vonalakhoz, fogalmazott Stanish.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Már az ókor óta végeznek sikeres koponyaműtéteket
• Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd
• Súlyosan károsította a kilélegzett szén-dioxid és a mesterséges világítás a lascaux-i barlangrajzokat
• Ragadozó állatok által elejtett prédák maradványaival táplálkozhatott Samu
• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán