2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Több mint száz tóratekercset kapunk vissza

2014. február 19. 09:36 MTI

Elindultak a tárgyalások annak a 103 tóratekercsnek a visszaadásáról, amelyek jelenleg a nyizsnij-novgorodi Lenin könyvtár kézirattárában találhatók és a második világháború után kerültek Oroszországba - jelentette be Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Az EMIH vezető rabbija rámutatott: ilyen nagy mennyiségű tóratekercs fellelésére tudomása szerint még nem volt példa, a tekercsek legnagyobb részét azonban restaurálni kell. Feltehetően Oroszországban vannak még "Magyarországról elkerült" tóratekercsek, ezért szeretnék, ha nemzetközi szervezetek és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány is bekapcsolódnának a tóratekercseket feltáró folyamatba - tette hozzá.

Megemlítette, az ügyet támogatja Martonyi János külügyminiszter és az Egyesült Államok külügyminisztériuma is, a tárgyalásokon pedig azt kérték az orosz féltől, hogy nemzetközi segítséggel felújíthassák a tekercseket, amelyeket kiállításokon bemutatnának Magyarországon, Izraelben és az Egyesült Államokban. Utalt arra: a nyizsnij-novgorodi könyvtár ugyanaz a hely, ahonnan 2006-ban visszakerültek a sárospataki református könyvtár egyes darabjai.

A tórák szelleme a zsidóságé, még akkor is, ha eredeti tulajdonosait legyilkolták a holokauszt idején, ezért a restauráció után nem csak kiállításokat szerveznek, hanem letétbe helyeznek különböző zsidó közösségeknek vallási használatra is - fogalmazott.

Köves Slomó felhívta a figyelmet arra: az orosz kárpótlási törvény határoz arról, hogy a műkincsek kerüljenek vissza az eredeti tulajdonosaikhoz, illetve közösséghez, ha azok a nácizmus üldözöttei voltak, vagy ha a műkincsek tulajdonosai harcoltak a nácizmus ellen, és természetesen akkor is, ha szakrális műkincsekről van szó.

Emlékeztetett: a német hadseregnek külön osztagai voltak műkincsek elrablására, "különös tekintettel a judaika kincsekre". Miután a második világháború során a szovjet hadsereg Németországba benyomult, zsákmányként elvitték ezeket a műkincseket is a Szovjetunióba. Volt, hogy táskát készítettek a németek a tóratekercs egyes darabjaikból, és előfordult, hogy egy náci tisztről készült festményt a holokauszt idején a Tóra tekercseit alkotó marhabőrre festettek.

Mint mondta, a tóratekercsek, amelyek Mózes öt könyvét tartalmazzák, a zsidó közösség legnagyobb becsben tartott írásai, 3 ezer éve ugyanazzal a módszerrel, kézzel másolják pergamenre lúdtollal és tintával, és még a betűk pontos formája is meghatározott. Hetente olvasnak belőle, és minden évben az egész tekercset elolvassák.

Sessler György, a Munkaszolgálatosok Országos Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy nagy örömöt jelentene, ha a tóratekercseket "felöltöztetve, eredeti pompájukban" tudnák használni a zsidó közösségek. Az újságíróknak Oberlander Báruch, a Chabad-Lubavics irányzat magyarországi megteremtője mutatott be néhány tóratekercset, amelyeket az óbudai zsinagógában használnak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár