Ezért fordult meg vitrinjében az egyiptomi szobor
2013. november 21. 09:53 MTI
Egy brit mérnök megoldotta a Manchesteri Múzeum vitrinjében magától megforduló ókori egyiptomi szobor rejtélyét: a látogatók lépése és a közlekedés zaja által keltett rezgések okozták a mozgást.
Korábban
Steve Gosling mérnök az ITV televízió Mystery Maps című sorozatában jelentette be a felfedezést, miszerint a 3800 éves kőszobor forgását az utcai forgalom és a járókelők lépése által előidézett apró rezgések okozták. "Beszereltünk egy gyorsulásmérőt, amely megmutatta, hogy a közúti forgalom és a múzeumon belül járkálók lépése keltette a rezgést, ami miatt mozgott a szobor" - fejtette ki Gosling.
A szakértő szerint a 25 centiméteres szobor tömege egyenlőtlenül oszlik el, nincs teljes egyensúlyban, ezért különösen érzékeny a mikrorezgésekre is. "Egy ilyen kemény anyagból készült, üvegpolcra helyezett tárgy esetében a két anyag között nagyon alacsony a súrlódás, így könnyen elmozdul" - mondta Gosling.
Az időszámítás előtt 1800-ból származó szobrot egy síremlékben találták. Ozirisz, a túlvilág egyiptomi istene tiszteletére ajánlották fel. A történelmi emléket magángyűjtő adományozta a múzeumnak nyolcvan éve. A múzeum egyiptológusa, Campbell Price korábban egyiptomi átokról beszélt. Az ókori Egyiptomban ugyanis úgy tartották, ha egy halott múmiáját megbolygatják, a mellé temetett szobor átveheti a szerepét, és otthont adhat a lelkének.
"Talán ez okozza a mozgást" - vélekedett az egyiptológus. A Manchesteri Egyetemen fizikát tanító Brian Cox már ekkor is az "eltérő súrlódást" okolta a jelenségért. Price vette észre, hogy a szobor elfordult. Mint mondta: nagyon különösnek találta, mert csak neki van kulcsa a tárolóhoz, amelyben a szobor áll. Visszafordította, de másnapra a szobor megint elfordult, ezért ráirányítottak egy kamerát. A felvételekből kiderült, hogy bár a mozgást szabad szemmel nem lehet követni, a szobor valóban magától fordult meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 19:05
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap