Mitológiai teremtmények védték Pluto kapuját

A Francesco D'Andria olasz régész vezette kutatócsapat márciusban találta meg Délnyugat-Törökországban a pokol kapujának nevezett barlangot. Pluto kapuja – görögül Ploutonion, latinul Plutonium – a görög-római mitológia szerint az alvilág bejárata volt. A források elmesélik, hogy az ősi Hierapolisz (ma Pamukkale) városában volt a barlang bejárata, ahonnan mérgező gázok jöttek elő. „A hely annyira ködös a kipárolgástól, hogy alig lehet tőle látni a földet. Ha egy állat belép, azonnal elpusztul tőle. Verebeket dobtam be és azonnal elhullottak, amint belélegezték a gázokat” – írta a barlangról az ókori görög földrajztudós, Sztrabón.

„A szobor két mitológiai teremtményt ábrázol” – nyilatkozta a minap D’Andria. „Az egyik egy kígyót, az alvilág szimbólumát, a másik pedig Kerberoszt, a görög mitológia háromfejű kutyáját” – tette hozzá. Az összetekeredő kígyó úgy néz ki, mintha meg akarná támadni a barlang felé közeledőt, míg Kerbelosz márványszobra 120 centiméter magas és a török pásztorkutyára, a kangalra hasonlít. A régészek a szobrokat azon a helyen találták meg, ahol a Plutonium maradványai is előkerültek, például azok a jón (ión) oszloptöredékek, amelyeken az alvilág istenére, Plutóra (Hadész) és Koréra (Perszephoné) utaló feliratok olvashatók.

A barlangot akkor találták meg, amikor a régészek Hierapolisz híres patakjának forrását keresték. A várost időszámításunk előtt 190 körül alapította II. Eumenész (i. e. 197- i. e. 159) pergamoni király, i.e. 133-ban került római fennhatóság alá, s hamarosan óriási fejlődésen ment keresztül, templomokat és színházakat építettek a gyógyfürdőjéről ismert településen. A két szobor is innen került elő, így a szakemberek teljesen megbizonyosodhattak afelől, hogy valóban a termálvizéről ismert Plutoniumra bukkantak.

A barlang bejáratánál volt a templom, ennek maradványait szintén megtalálták a kutatók, a leírások szerint a hívek innen, a lépcsőkről nézhették a szertartásokat. A zarándokok nem mehettek közelebb, ez ugyanis a papok „kiváltsága” volt, viszont a rituálé részeként madarakat kaptak, hogy megbizonyosodhassanak a természeti képződmény hatása felől. A ceremónia során Pluto tiszteletére bikákat vezettek be a barlangba, majd holtan húzták ki őket. Egyedül Cybele istennő papjai léphettek a barlangba, ők amennyire tudták, visszatartották lélegzetüket – jegyezte fel Sztrabón. A D’Andria vezette csapat egyébként az ásatás idején is megtapasztalhatta a barlang halálos hatását, mivel több apró madár is elpusztult, amikor a barlang közelébe repült.

A zarándokok – akik még a késő antikvitásban is előszeretettel keresték fel a helyet – vizet mertek a templom mellől, s a delphoi jósdához hasonlóan próféciákat kaptak, illetve vízióik lettek, a talajvízszintről jövő kipárolgások ugyanis hallucinációkat okozhattak. A pokol kapujának népszerűségét a barlang bejáratánál talált több tucat lámpa is tanúsítja, de a legértékesebb lelet egyértelműen az Aphrodite fejéről mintázott márványszobor.

Elképzelhető, hogy a kereszténység elterjedésével párhuzamosan, az 5. század folyamán a barlang bejáratát eltorlaszolták, így a pogány rítusokat többé nem tudták megtartani. A zarándokokat azonban ez sem tántorította el, s továbbra is nagy számban érkeztek Hierapoliszba, hogy egy-egy ajándékot elhelyezve isteneik előtt tisztelegjenek. Valószínűleg ebben az időben csúfították el a pokol kapujának két őrzőjét is a keresztények. A barlang a 6. századig működött, ekkor a keresztények felszámolták, helyét sóval hintették be, majd földrengések sorozata döntötte romba a települést.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról