Megosztottság Vukováron a város elestének évfordulóján

A helyi kórháznál tartott hétfői ünnepség után az emlékezők 5 és fél kilométeres sétát tettek a háború áldozatainak emlékét őrző temetőig, ahol megkoszorúzták a síremlékeket. A megemlékezésen a helyiek és a hozzátartozók mellett Ivo Josipovic köztársasági elnök, Zoran Milanovic miniszterelnök, Josip Leko házelnök, a teljes horvát kormány, egyházi vezetők, diplomaták és veteránok rótták le tiszteletüket.

A sétán azonban az államvezetés nem vehetett részt, mert a városban kihelyezett horvát és szerb kétnyelvű táblákat ellenző háborús veteránok ezt megakadályozták. A veteránok a hivatalos megemlékezéstől különválva rótták le tiszteletüket, hozzájuk csatlakozott Ante Gotovina, Mladen Markac és Ivan Cermak horvát tábornokok is, akiket a szerbek háborús bűnösnek tartanak a horvátországi szerbek lakta Krajina elleni 1995-ös Vihar hadművelet civil áldozatai miatt.

Vukovárt a délszláv háború elején, 1991. november 18-án a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) és a szerb szabadcsapatok 87 napig tartó ostrom után foglalták el. A helyi kórház adatai szerint három hónap alatt 1624 ember halt meg és több mint 2500 szenvedett valamilyen sérülést. Körülbelül 7 ezer városvédőt és civilt hurcoltak szerb koncentrációs táborokba, körülbelül 22 ezer horvát és nem szerb nemzetiségű embert üldöztek el a városból, 464-en pedig eltűntek.

A szerb katonák a kórházból több mint 200 embert - betegeket, orvosokat, nővéreket - vittek a Vukovártól öt kilométerre fekvő ovcarai raktárba, ahol agyonlőtték őket. Más adatok szerint 3-5 ezer, főleg civil áldozata volt a harcoknak, amelyekben a város épületeinek 90 százaléka megrongálódott.

Vukováron november elején elhalasztották a kétnyelvű táblák használatának kötelezettségét, mivel augusztus óta több ilyen táblát is leszereltek és megrongáltak horvát nacionalisták, a cirill betűs írásmód ellenzői. Horvátországban az alkotmány előírja, hogy kétnyelvű táblákat kell elhelyezni azokon a településeken, ahol a lakosság legalább egyharmada egy másik nemzetiségi csoporthoz tartozik. A kelet-horvátországi Vukováron a lakosság több mint egyharmada szerb nemzetiségű.

A horvát nacionalisták ellenzik a szerb feliratokat, arra hivatkozva, hogy az 1991-95-ös délszláv háború elején a szerb csapatok teljesen lerombolták a várost. A veteránok - akik most megakadályozták, hogy az államvezetés koszorút helyezzen el az emléktemetőben - aláírásgyűjtésbe kezdtek, a céljuk az, hogy népszavazást írjanak ki a cirill betűs írásmód használatáról, és a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó egyharmados küszöböt 50 százalékra emeljék.

A vukovári városi tanács november 4-én különleges kegyeleti státusú várossá nyilvánította Vukovárt a horvát honvédő háború áldozatai iránti megkülönböztetett tiszteletre hivatkozva. Emellett megváltoztatták a település alapokmányát, amelyben kimondják, hogy a város hivatalos nyelve a horvát, a hivatalos írásmód pedig latin betűs.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig