Bocsánatot kért a szerb elnök Vukovárért

2010. november 5. 12:31 MTI

Bocsánatot kért Boris Tadic szerb államfő csütörtökön a kelet-horvátországi Vukovár melletti ovcarai emlékhelyen azokért a bűntettekért, amelyeket szerb fegyveresek követtek el ott 19 évvel ezelőtt - jelentette a szerb média.

Korábban

"Azért vagyok itt, hogy fejet hajtsak az áldozatok előtt, és kegyelettel adózzak az emléküknek. Azért vagyok itt, hogy ismét bocsánatot kérjek, és kifejezzem sajnálatomat, azért, hogy megteremtsük a lehetőségét annak, hogy Szerbia és Horvátország új lapot nyisson a két ország történelmében" - mondta a szerb elnök, miután Ivo Josipovic horvát államfővel közösen megkoszorúzta az emlékhelyet. Beszédét élőben közvetítette a horvát közszolgálati tv és rádió.

Tadic hajóval érkezett a Duna jobb partján fekvő horvát városba a folyó szerb oldalán fekvő Bácsról.
A szerb és a horvát államfő közösen felkeresi a Vukovártól nem messze, Eszék mellett fekvő Paulin Dvor falut is, ahol 1991 decemberében horvát katonák 18 szerb és egy magyar civilt mészároltak le bosszúból azért, hogy szerb fegyveresek egy hónappal korábban, Vukovár bevétele után több mint 200 horvát hadifoglyot és civilt hurcoltak el a várostól néhány kilométerre lévő ovcarai sertéstelepre, ahol kivégezték őket.

Szerbiában 13 szerbet ítéltek börtönbüntetésre az ovcarai mészárlás miatt. A hágai Nemzetközi Törvényszék 2007-ben a "vukovári hármak" elleni perben elítélte a milosevici Jugoszláv Néphadsereg (JNA) két tisztjét a mészárlásért. Horvátországban egy katonát ítéltek el a Paulin Dvorban végrehajtott megtorlás miatt.

Vukovár nemcsak egy abból a sok helyszínből, ahol súlyos bűncselekményeket követtek el a délszláv háborúban, hanem a horvát függetlenségért folytatott küzdelem, a JNA és a szerb szabadcsapatokkal szembeni fegyveres ellenállás jelképe.

Ez az első eset, hogy hivatalban lévő szerb elnök ellátogatott a - harmadrészt szerbek lakta - szerémségi városba. A látogatás sokak szerint óriási szimbolikus jelentőséggel bír a szerb-horvát megbékélés szempontjából. A fiatalabb politikusnemzedékhez tartozó Tadic és Josipovic eddig is számos lépést tett ennek érdekében. Tény ugyanakkor, hogy Szerbia igazán azóta szorgalmazza a megbékélést, hogy tavaly decemberben benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz.

Horvátországban sokan helytelenítették a szerb elnök - óriási sajtóérdeklődéssel kísért - látogatását, szerintük Tadicnak előbb el kellene ismernie, hogy a háborúban a szerbek voltak az agresszorok. A kicsiny szélsőjobboldali Horvát Jogpárt (HSP) élőlánccal tiltakozott a szerb elnök látogatása ellen.

Jadranka Kosor horvát kormányfő - aki csatlakozott Vukováron a két elnök megbeszéléséhez - előzőleg úgy nyilatkozott, a szerb államfő magával hozhatná a Vukovárnál eltűntekkel kapcsolatos iratokat. Ivo Josipovic is utalt erre az ovcarai emlékhelyen elmondott beszédében. Horvátországban még most, 15 évvel a háború lezárása után is ezer embert tartanak nyilván eltűntként, közülük több mint 460-nak Vukovárnál veszett nyoma.