Mindent megtettek a föníciaiak a fahéjért
2013. augusztus 23. 15:45
A mai Izrael területén, öt különböző régészeti lelőhelyen 27 darab, háromezer éves flaskát találtak, amelyek vizsgálata során tíz edényben fahéjaldehidet, a fűszer ízét adó vegyületet mutattak ki. A komponens nagyarányú jelenlétéből azt a következtetést vonták le a kutatók, hogy a tárgyakat minden bizonnyal fahéj tárolására használhatták.
Korábban
Ebben az időben fahéjat Levantéhoz (a mai Izrael területe) legközelebb Dél-Indiában és Srí Lankán, azaz mintegy 5 ezer kilométeres távolságban lehetett fellelni. A merész kereskedők találhattak fahéjat Afrika középső részein is, azonban a vizsgálatok szerint nem innen valók az izraeli flaskákban tárolt anyagok.
„A felfedezés felveti annak a lehetőségét, hogy háromezer évvel ezelőtt a Távol-Keletről nyugati irányba fűszerkereskedelem zajlott” – írták az izraeli kutatók tanulmányukban. A történészek szerint igencsak nagy kereslet lehetett abban az időben a fűszer iránt, hiszen a térségben élők képesek voltak megfizetni a számukra az ismert világ végét jelentő Indiáig tartó út költségét is.
Ez a kialakuló kereskedelem tovább szélesedett, s valószínűleg a Közel-Kelet nagy részét érintette, ahol több nép árui cserélhettek gazdát. A kutatók megjegyezték, hogy például a 3200 évvel ezelőtt élt II. Ramszesz egyiptomi fáraó múmiájában Indiából származó borsot találtak.
Abban az időben a mai Izrael területét a föníciaiak lakták, akik híresek voltak hajózási ismereteikről, Hérodotosz például azt állította, hogy néhány hajójuk i. e. 600 körül Afrikát is körbehajózta – valószínű azonban, hogy a Távol-Keletig nem hajóztak el, hanem közvetítők útján szerezhették be a luxuscikkeket. „Kizárt dolognak tartom, hogy közvetlenül eljutottak volna Ázsia másik oldalára, ez még az i. sz. 16. században sem volt könnyű feladat” – mondta Dvory Namdar, a Tel Aviv-i Egyetem kutatója.
A fahéjat tartalmazó palackokat a mai Izrael északi részén találták meg, amely háromezer évvel ezelőtt bizonyosan föníciai kézben volt. A vastag falú edényeket úgy tervezték, hogy egy keskeny nyíláson keresztül juthassanak hozzá a méregdrága fűszerhez, amelyeket valószínűleg különleges helyeken, a szakértők szerint templomok raktáraiban tárolhattak. Namdar szerint a fahéjfa kérgét száraz formában hozták be a Távol-Keletről, majd Föníciában valamilyen folyadékba keverték, s ezt követően helyezték a tárolóedényekbe, amelyeket vízi úton jutattak el például a filiszteusokhoz vagy Ciprusra.
A vizsgálatok szerint az akkori fahéj nagyjából ugyanolyan ízű lehetett, mint a mai, azonban felvetődött a kutatócsapatban a kérdés, hogy vajon mire is használták a fűszert. Az egyik lehetőség szerint a fahéjat borhoz keverték, amelyet a 27 darab flaskánál jóval nagyobb tartályokban tároltak. Az ízesített, fűszeres borok ugyanis ma is nagy népszerűségnek örvendenek egyes tájakon.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A törököket visszaverte, de a fekete halált már nem tudta legyőzni Hunyadi János 13:20
- Az elfeledett hadifogoly, akiről már a családja is lemondott: Toma András hazatérése 11:50
- Futballsztár lehetett volna, de egy súlyos betegség az orvostudomány felé terelte Czeizel Endrét tegnap
- A törökök Trianonja, avagy így hullott darabjaira az Oszmán Birodalom tegnap
- Rekordidő alatt épült fel, és már 1986-ban fogadta a száguldó cirkuszt a Hungaroring tegnap
- Az isztambuli kalifa bukása hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget tegnap
- Politikai realitás vagy a magyar érdekek elárulása volt a vasvári béke? tegnap
- Amikor a portyázó magyarok nyilaitól végleg megmenekültek a nyugati szomszédok tegnap
