Mindent megtettek a föníciaiak a fahéjért

Ebben az időben fahéjat Levantéhoz (a mai Izrael területe) legközelebb Dél-Indiában és Srí Lankán, azaz mintegy 5 ezer kilométeres távolságban lehetett fellelni. A merész kereskedők találhattak fahéjat Afrika középső részein is, azonban a vizsgálatok szerint nem innen valók az izraeli flaskákban tárolt anyagok.

„A felfedezés felveti annak a lehetőségét, hogy háromezer évvel ezelőtt a Távol-Keletről nyugati irányba fűszerkereskedelem zajlott” – írták az izraeli kutatók tanulmányukban. A történészek szerint igencsak nagy kereslet lehetett abban az időben a fűszer iránt, hiszen a térségben élők képesek voltak megfizetni a számukra az ismert világ végét jelentő Indiáig tartó út költségét is.

Ez a kialakuló kereskedelem tovább szélesedett, s valószínűleg a Közel-Kelet nagy részét érintette, ahol több nép árui cserélhettek gazdát. A kutatók megjegyezték, hogy például a 3200 évvel ezelőtt élt II. Ramszesz egyiptomi fáraó múmiájában Indiából származó borsot találtak.

Abban az időben a mai Izrael területét a föníciaiak lakták, akik híresek voltak hajózási ismereteikről, Hérodotosz például azt állította, hogy néhány hajójuk i. e. 600 körül Afrikát is körbehajózta – valószínű azonban, hogy a Távol-Keletig nem hajóztak el, hanem közvetítők útján szerezhették be a luxuscikkeket. „Kizárt dolognak tartom, hogy közvetlenül eljutottak volna Ázsia másik oldalára, ez még az i. sz. 16. században sem volt könnyű feladat” – mondta Dvory Namdar, a Tel Aviv-i Egyetem kutatója.

A fahéjat tartalmazó palackokat a mai Izrael északi részén találták meg, amely háromezer évvel ezelőtt bizonyosan föníciai kézben volt. A vastag falú edényeket úgy tervezték, hogy egy keskeny nyíláson keresztül juthassanak hozzá a méregdrága fűszerhez, amelyeket valószínűleg különleges helyeken, a szakértők szerint templomok raktáraiban tárolhattak. Namdar szerint a fahéjfa kérgét száraz formában hozták be a Távol-Keletről, majd Föníciában valamilyen folyadékba keverték, s ezt követően helyezték a tárolóedényekbe, amelyeket vízi úton jutattak el például a filiszteusokhoz vagy Ciprusra.

A vizsgálatok szerint az akkori fahéj nagyjából ugyanolyan ízű lehetett, mint a mai, azonban felvetődött a kutatócsapatban a kérdés, hogy vajon mire is használták a fűszert. Az egyik lehetőség szerint a fahéjat borhoz keverték, amelyet a 27 darab flaskánál jóval nagyobb tartályokban tároltak. Az ízesített, fűszeres borok ugyanis ma is nagy népszerűségnek örvendenek egyes tájakon.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek