Rejtélyes motívumokból áll Észak-Amerika legrégebbi sziklarajza

A Nevada állambeli Reno városától 55 kilométerre északkeletre lévő Winnemucca-tó mellett található faragványokat már évtizedek óta ismerik a szakemberek, azonban eddig nem ezeket a leleteket tekintették a legősibbeknek. A nagy mészkősziklákba nem embereket vagy állatokat karcoltak az ősi amerikaiak, s nem is a tenyérlenyomatukat hagyták az utókorra, hanem egy sor függőleges, láncszerű motívumot, s több kisebb vájatot véstek a falba.

A kutatók többféle módszer segítségével jutottak el a legújabb eredményre. Az egyik legérdekesebb az volt, amikor a most már teljesen kiszáradt tó egykori vízszintje alapján próbálták datálni a leleteket. A vizsgálatok szerint az őskorban 1200 méter tengerszint feletti magasságon állhatott a víztükör. Azonban még mielőtt a tó vize elkezdett volna észak felé elfolyni, a tó – ma már síkság – közepén álló szikladarab nem látszott ki a vízből, így értelemszerűen akkor még nem fértek hozzá, hogy kifaragják.

A mészkőből kicsapódó karbonát fehér rétege mutatta meg a tudósok számára az egykori legmagasabb vízállást; a vizsgálatok szerint a tó 11 ezer évvel ezelőtt tetőzhetett. A radiokarbonos vizsgálatok, illetve a szomszédos Piramis-tóból (Pyramid Lake) vett üledék geokémiai elemzései után arra a következtetésre jutottak, hogy maximum egy 14 800 éves időszak alatt voltak kitéve az alkotások a szabad levegőnek, s minimum 10 500 évesek lehetnek a titokzatos alakzatok.

A Winnemucca-medence petroglifái egyidősek lehetnek azokkal a megkövesedett emberi ürülékekkel, amelyeket az oregoni Paisley-barlangban találtak. Az ottani lelet mellett lovak és tevék csontjait is feltárták, az utóbbi állat maradványai azért is érdekesek, mivel 13 ezer évvel ezelőtt kihaltak az amerikai kontinensen.

A közelben, egy másik barlangban mintegy 70 évvel ezelőtt emberi maradványokat (hajat, csontokat) és ruházatot találtak, amelyeket a vizsgálatok 10 600 évesre becsültek. A mumifikálódott embert egyébként prémből készült és mocsári növényből szőtt ruhában, valamint mokaszinban temették el. Mindezidáig a közeli Long Lake melletti – egyébként a winnemuccaihoz kísértetiesen hasonlító – barlangi művészeti alkotásokról gondolták, hogy a legkorábbi észak-amerikai rajzok. A mellettük álló Mazama vulkán nagyjából 6700 évvel ezelőtt tört ki, valószínűleg nem sokkal azelőtt készíthették ezeket a barlangrajzokat.

„Fogalmunk sincs, mit jelenthetnek az ábrák” – mondták a feltárást végző kutatók. Néhányuk egy gyémántsorra emlékeztet, mások pedig egy fa lombkoronájára vagy a levél erezetére hasonlít.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Tudta-e, hogy...?

• 10 meglepő tény a vasút történetéből
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• 10 dolog, amit nem tudtál Las Vegas-ról
• 10 érdekes tény a Szent Koronáról
• 7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
• Tíz tény Jackie Kennedy-ről
• Tíz meglepő tény az angliai csatáról
• Támadó marslakók, megtévesztett nácik, kőkori törzs – hét grandiózus átverés a történelemből
• 10 meglepő dolog Madame Curie-ről