Újabb bizonyítékok a 2. világháborús japán biológiai hadviselésre

A tárgyak, amelyekre a májusban indított kutatáson bukkantak, azt igazolják, hogy a japán erők védekeztek a pestis, a lépfene és a kolera ellen. Találtak többek közt védőruházatokat, patkányketreceket és fecskendőket is. Annak kiderítése, hogy a jünnani speciális alakulat milyen kapcsolatban volt a 731-es egységgel, még tovább folytatódik.

Az újabb feltárások ugyanakkor megerősítették, hogy a japán megszállók 1942 májusában biológiai támadásokat hajtottak végre a régióban. A katonák kolera- és pestisbaktériumokat dobtak kutakba, tavakba és árkokba a Jünnant a szomszédos Mianmarral összekötő út mentén. A tartományi városokat bakteriológiai bombákkal szórták meg - jelentette ki Jang. Jünnan nyugati részében becslések szerint 200 ezren haltak meg a japán biológiai fegyverektől - közölte Csen Cu-liang, a baktériumháború hatásait kutató helyi szakértő.

A 731-es egység a biológiai hadviselés japán központja volt, egyesek szerint a világ legnagyobb ilyen jellegű kísérleti bázisa. Gigantikus kutatási és fejlesztési komplexumát az északkelet-kínai Harpin város melletti Pingfangban működtették. Hat négyzetkilométeren terült el és 150 épület állt rajta. Körülbelül háromezren éltek benne, köztük 300-500 orvos és kutató.

Gyáraiban bolhatenyészeteket tartottak, bubópestisbaktériumok előállítására alkalmas technológiákat alkalmaztak, a területén tárolt konténerekben vegyi és biológiai tenyészanyagokat tároltak. A kutatók kísérleteik nagy részét élő embereken végezték. Nem ritkán altatás, érzéstelenítés nélkül operáltak, boncoltak. Feljegyzések szerint főztek, centrifugáztak és mélyhűtöttek is embereket, de volt, hogy transzfúzióval lovak vagy más állatok vérét juttatták áldozataikba.

A bázist 1932-ben, Mandzsúria megszállásával egy időben hozták létre "járvány-megelőzési és vízellátási egység" fedőnévvel egy orvos tábornok vezetésével. A háború során összesen több ezer biológiai és vegyi támadást hajtottak végre, így például Csöcsiang tartományban, Hunanban, Csiangszuban, Csilin, Kuangtung, Jünnan és Hejlungcsiang tartományokban. E területeken tízezrek haltak meg rövidebb-hosszabb idő elteltével, sokan közülük kegyetlen kínok között.

Bizonyítást nyert az is, hogy Japán - az 1925-ös genfi jegyzőkönyvben foglaltakat megsértve - több mint kétezer alkalommal indított gáztámadást 14 kínai tartomány 77 megyéjében. A háború után a rendkívülinek számító és jól használható tudományos eredményekért cserébe a japán és az amerikai kormány a 731-es egység csaknem valamennyi kutatójának büntetlenséget biztosított, voltak, akik tudományos intézményekbe vagy multinacionális gyógyszeripari vállalatokhoz kerültek. A rémtetteket nem kérték számon a tokiói háborús bűnösöket elítélő nemzetközi bírósági tárgyalásokon sem, a 731-es egység parancsnoka megmenekült a kivégzéstől.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
• A leves, amely megállított egy háborút
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
• A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
• Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház