Japánban készülhetett az első halragu a jégkorszakban
2013. április 11. 16:48 MTI
A vadászatból és gyűjtögetésből élő emberek már 12-15 ezer éve cserépedényben készítették el ételeiket - derül ki egy nemzetközi tudóscsoport tanulmányából.
Korábban
Kutatóknak első ízben sikerült elemezni a zsinórmintás agyagedényeiről elnevezett japán Dzsómon-kor elejéről származó cserépdarabokon talált, égett lerakódást. Kiderült, hogy a lerakódások nagyobb része halakból és más víziállatokból származó zsiradék – olvasható a Nature című brit tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban. A régészek sokáig úgy vélték, hogy a fazekasság a mezőgazdasággal és a letelepedéssel jelent meg. Hogyan tudták nomád vadászok-gyűjtögetők felismerni, hogy égetéssel vízálló kerámiává alakíthatják a képlékeny agyagot? Ezt a felfedezést hogyan tudták azután felhasználni kemény, vándorló életmódjuk során? - merült fel a kérdés.
Szénizotópos kormeghatározás segítségével kiderítették, hogy a kerámiát jóval a mezőgazdaság kialakulása előtt, tehát már a nomád-félnomád népek is ismerték. A délkelet-kínai Csianghszi egyik barlangjában talált cserepek 19-20 ezer évesek, azaz mintegy 10 ezer évvel korábbiak, mint a rizstermesztés megjelenése a tartományban. A szakértők ugyanakkor nem tudták, mire használták ezeket a cserépedényeket.
A 11 800-15 000 éves dzsómoni kerámiacserepekből kivont zsiradékok "tipikusan víziállatok zsírjainak származékai (…) és meggyőző bizonyítékul szolgálnak arra, hogy édesvízből és/vagy tengerből származó ételt készítettek az edényekben" – hangsúlyozta Oliver Craig, a nagy-britanniai Yorki Egyetem régésze és csapata.
"A tengerparton és a folyók partján talált bőséges élelem vezethetett el a kerámiaedények előállításához. Talán az évszaknak köszönhető felesleg hasznosítása vagy ceremoniális étkezések is szerepet játszottak ebben, és ez hozzájárulhatott a mobilitás csökkenéséhez is" – írta Oliver Craig. Az még tisztázásra vár, hogy a japán ősember egyszerű konyhai eszközként használta-e ezeket a cserépedényeket, vagy – mint ahogyan a ritka előfordulásukból következtetni lehet – inkább a "nagymama ezüstjének" szerepét játszották, amelyet csak nagy ünnepekkor vettek elő – jegyezték meg a kutatók.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.