A nyilas rendőrséget is kikezdte a Vörös Hadsereg előli menekülés
2013. február 13. 14:41
Korábban
Detektívtestületnél ismeretlen struktúra
Az Állambiztonsági Rendészetnél dolgozó detektívcsoportokat – a német biztonsági szolgálatok, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA – Reichsicherheitshauptamt) szervezési mintája alapján – nem főcsoportokba, hanem osztályokba és alosztályokba tagolták be. Ez a struktúra a detektívtestületnél ismeretlen volt, addig csak a rendőrségen belül a hatósági jogkört gyakorló fogalmazás- és felügyelőkarbeli tisztviselőket tömörítő központi ügyosztályoknál létezett. Az Állambiztonsági Rendészet irányítói azonban nem ezt a rendezőelvet követték, hanem az RSHA strukturális szerkezetét vették át.
Az ÁR négy osztályból és több közvetlen detektívcsoportból álló nyomozószerv-központját a Svábhegyen lévő – korábban zsidó tulajdonú – üdülő- és panzióépületekben alakították ki. Ugyanitt voltak megtalálhatók a német titkosszolgálatok (köztük a politikai rendészeti munkáért külföldön felelős Biztonsági Szolgálat: SD – Sicherheitsdienst) magyarországi kirendeltségei is. Az ÁR mindazonáltal nem tudta egy az egyben lemásolni az RSHA struktúráját, mivel a német államvédelmi szerv hatásköre jóval több rendvédelmi szakterületre; így a bűnügyi rendőrségre, a külföldi hírszerzésre és az operatív technikai szakszolgálatra is kiterjedt.
Hain egyelőre megelégedett a totalitárius diktatúrák kezdeti szakaszára jellemző állambiztonsági modell szervezeti elkülönítésével, ezért nem kívánta az említett szakterületek azonnali bekebelezését. A meglévő szervezeti kereteket viszont állandóan „feszegette”. Jaross Andor szerint Hain folyamatosan előterjesztéseket tett neki a rendőrség átszervezésével kapcsolatban, hogy a politikai rendészet területén minél nagyobb hatáskört és egyeduralkodó pozíciót érhessen el. Tervét sem a belügyminiszter, sem az államtitkár nem nézte jó szemmel, de hatalmi allűrjei kiváltották a politikai nyomozásokban meghatározó szerepet játszó csendőrnyomozók ellenérzéseit is. Az ÁR struktúrája, hatásköre így Hain 1944. júniusi bukásáig nagyjából változatlan maradt. A szervezet fő részeit alkotó osztályok ügykörük alapján alosztályokra, az alosztályok detektívcsoportokra tagozódtak. A csoportok külön-külön nagyjából 8–12 fővel működtek.
Az új kormányzati rendszer diktálta államrendészeti elképzelések minél gyorsabb megvalósítása érdekében több tucat detektív érkezett a főkapitányság bűnügyi osztályáról, illetve a vidéki rendőri szervektől. Az újdonsült rendőrfőnök már rögtön a német bevonulást követően hozzálátott a szervezet beosztottjainak kiválasztásához, és a „legjobb minősítésű detektívek” áthelyezését kérte a budapesti főkapitánytól, ugyanakkor számos, valamilyen okból megbízhatatlannak tartott detektívet helyeztetett át a politikai osztályról a bűnügyi osztályra és a kerületi, városi rendőrkapitányságok állományába. A létrehozók szándéka az volt, hogy a politikai nyomozások egy 250–260 fős, túlnyomórészt detektívekből álló elitalakulathoz tartozzanak. A detektívek kiképzési, fegyelmi és személyi ügyeinek intézésében országos hatáskörrel rendelkező Szrubián Dezső detektívfőnöknek szinte semmilyen beleszólása nem volt az áthelyezésekbe. A politikai rendőrségen szolgálatot teljesítő detektívekkel ténylegesen Hain rendelkezett, a detektívtestület autoritása formálissá vált az Állambiztonsági Rendészet felállításával.
A személyek kiválasztásában a szakmai szempontok és a politikai megbízhatóság egyaránt szerepet kaptak. Hain Péter elképzelése az volt, hogy a magyar Gestapo kizárólag a kezelői karhoz tartozó detektívekből rekrutálódjon. Ez irányú törekvését a szervezet zsidóügyeinek teljhatalmú vezetője, Koltay László detektívfelügyelő is alátámasztotta, amikor kijelentette, hogy a főnöke egyértelműen a fogalmazói kar „kiküszöbölésére” törekedett és hosszú távon csak jogvégzett detektíveket kívánt alkalmazni. Ugyanezt erősítette meg Koltay egyik csoportvezetője, Szalóki Flórián is, amikor vallomásában kitért arra, hogy Hain a fogalmazáskar-beli tisztviselőket detektívekkel akarta kiváltani. Az ÁR személyzeti politikájának kialakítására jelentős hatást gyakorolt a rendőrség és a csendőrség között mintegy másfél évtizede dúló állambiztonsági rivalizálás.
Varga Krisztián teljes cikke a Betekintő 2012/4. számában található.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
