Spanyol-amerikai harc a 2 és fél milliárd fontot érő roncsért

x 16000

A szemkápráztató rakománnyal telt hajóroncsot a floridai bíróság az amerikai kincsvadászoknak ítélte. A körülbelül két és fél milliárd font értékű kincset annak az elsüllyedt gályának a fedélzetén találták, amelyről tudni vélik, hogy a régóta elveszettnek hitt Notre Dame de Deliverance roncsai.

Bon appétit!

A kincsvadászok a spanyolok és a franciák heves ellenkezéseivel szembesültek. Ők azért követelik maguknak a tulajdonjogot, mivel szerintük a rakomány III. Károly spanyol király újvilági birodalmából igyekezett az óvilágba - az egykor francia lobogó alatt futó gályán. A kolumbiai, perui, mexikói bányákból kitermelt kincsekkel megrakott Deliverance Havannából indult útjára, majd egy nappal később, 1755. november 1-én a floridai korallszigeteknél hatalmas hurrikánba került. Az 500 francia és spanyol tengerészből álló legénység túlélői - egyesek szerint - a Florida partjainál élő kannibál Calusa törzs tagjai étvágyának estek áldozatul. A roncshoz azonban eddig senki sem nyúlt.

Most, 250 év elteltével a portlandi székhelyű tengeralatti kutatócég, a Sub Sea Research (SSR) azt állítja, hogy 200 láb (kb. 61 m) mélyen megtalálta a Deliverance roncsait. Az eredetileg 64 ágyúval felszerelt és 50 méter hosszú hajó két darabra tört, majd roncsai mintegy 26 négyzetkilométeren szóródtak szét. A SSR korábban már engedélyeztette a floridai bírósággal az elsüllyedt rakomány "lefoglalását". A tulajdonos, Greg Brook szerint ez volt a valaha elsüllyedt hajók egyik leggazdagabbika.

A bíróság kitért arra is, hogy amíg eldől a rakomány sorsa, a roncsot meg kell védeni a modern, víz alatti kalózok fosztogatásaitól. S habár a történészek és régészek még nem teljesen biztosak afelől, hogy az tényleg a Deliverance-e, a cég egy ólom páncéllal látta el a hajótörzset, hogy megvédje azt a további pusztulástól és pusztítástól.

A rakomány

A társaság állítása szerint a hajóról semmit sem mozdítottak el, és ezt bizonyítandó, készítettek egy részletes listát a rakomány tartalmáról.

Ezek szerint a hajóroncs 17 ládányi 437 kg aranyrudat, 16000 aranyérmét, 153 darab burnótszelencét, egy arany markolatú kardot, egy aranyórát, 24 kg tiszta ezüstöt, 14 kg ezüstércet, nagyszámú ezüst tárgyat, 6 pár gyémánt fülbevalót, egy gyémánt gyűrűt, és jó néhány láda drágakövet, ill. kakaót, indigót tartalmaz. Érdekes, hogy ezeken kívül a lista utal még úgynevezett meghatározhatatlan "drogokra" is.

Eddig azt a roncsot hitték a legértékesebbnek, amelyet 1990-ben találtak meg és tudomásunk szerint a kaliforniai aranyláz idején, 1857-ben süllyedt el Dél–Karolina partjainál aranyrudakkal telt rakományával együtt. A most megtalált rakomány értéke ennek valószínűleg a háromszorosára rúghat. A spanyol követség szóvivője szerint a Deliverance-re a spanyol kormány az 1902-es spanyol-amerikai béke alapján tart igényt. Ezt az amerikai Legfelsőbb Bíróság és az elnök tanácsadói is támogatják. Az igényt persze az is alátámasztja, hogy a hajón spanyol katonák maradványai nyugszanak, illetve hogy a rakomány a spanyol állam tulajdonában volt.

Ám az amerikai cég sem adja egy könnyen a harcot. "Már akkor takargatni szeretnének dolgokat, amikor még az sem biztos, hogy egyáltalán a Deliverance-ről van-e szó" – mondja Guy Burnette, a kincsvadász cég ügyvédje.

Ám a hivatalos amerikai szervek azzal érveltek, hogy nemrégiben Ben Benson, híres kincsvadász és Virginia állam igényét is visszautasították a spanyol Juno fregatt tartalmára voantkozóan, mivel annak kutatásához a spanyolok előzetes engedélyére lett volna szükség. A Juno 413 katonából álló legénységével és mai értékén számolva kb. 357 millió fontot érő 700.000 ezüst érme társaságában süllyedt el, miután behajózott Veracruzból 1750-ben.

Corpus delicti

Spanyolország rendszerint a hajótestekben nyugvó katonákkal indokolja indokolja, azonban elég világos az is, hogy a rakomány készpénzre válthatósága sem hagyja hidegen az érintetteket.

A Juno ügye 1985-ben pattant ki, amikor is Mel Fisher hírhedt kincsvadász 270 millió font értékű ezüstöt és drágakövet talált az 1622-ben elsüllyedt Nuestra Senora de Atocha gályán.

A Deliverance nyomára teljesen véletlenül akadtak. Szeptemberben egy amatőr búvár, aki főállásban középiskolai tanár, egy 40 karátos, több millió font értékű smaragdot talált azon a helyen, amiről sokan úgy vélik, hogy a Deliverance közelében van.

A hajóra vonatkozó igényeket tovább bonyolítja az a tény is, hogy a 18. század közepén Spanyolország éppen Angliával vívott háborút, így akkoriban a spanyol Armada minden hajója a szigetország ellen harcolt. III. Károly tehát arra kényszerült, hogy a francia Nyugat-Indiai Társaságot kérje meg a szállítás kivitelezésére. S mivel a Deliverance a francia társaság tulajdonában állt, francia legénységgel, a rakományra Franciaország is igényt tarthat.

Gazdag roncsok

SS Central America: Dél–Karolina partjainál süllyedt el 1857-ben az a széntüzeléses, lapátkerekes hajó, ami a kaliforniai aranyvadászok "szerencséjét" szállította. A 800 millió dollár értékű érméből és rúdból álló rakományt akkor találták meg, amikor az 1990-es években kiemelték a roncsot.

La Capitana Jesus Maria: A spanyol gálya 1654-ben süllyedt el arany, ezüst és drágakő rakományával, amelynek értéke vetekedhet a Deliverence-ével. Miután az ecuadori kormány beleegyezett a tartalom megosztásába, egy norvég csapat segítségével felszínre is került.

Nuestra Senaora de Atocha: A legendás hírű kincsvadász, Mel Fisher talált rá a 270 millió fontnyi drágakőre és nemesfémre, ami egy spanyol gályán tűnt el 1622-ben Florida közelében egy vihar miatt. Hosszú csatározások után végül Florida állam engedélyezte a szerencsevadásznak a kincs megtartását.

Juno: Ben Benson, a milliomos kincsvadász már 4 évet töltött az 1802-ben elsüllyedt virginiai Juno roncsainak vizsgálatával, amikor az Amerikai Legfelsőbb Bíróság kimondta 2001-ben: a hajó tartalma Spanyolországot illeti. Ugyanezen a bíróságon Spanyolország a La Galga ügyében is eredményesebb volt, mint a kincs meglelői.

Bár Magyarország nem rendelkezik tengerrel, kincsekre itthon is könnyen bukkanhatunk (lsd. ajánlatunkat). Ám a magyar jogszabály szerint minden, ami a föld alatt található, az állam tulajdonát képezi, még abban az esetben is, ha az csupán egy elásott karikagyűrű. Ha pedig a Seuso-kincsek históriáját vesszük alapul, akkor ráadásul nem is tűnik nyugdíjas állásnak ez a foglalatosság.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Római Birodalom

• DNS tárja fel a Rómát rettegésben tartó hunok rejtélyes eredetét
• Berlin szégyenfoltjától a kínai nagy falig: hét híres fal a történelemből
• 5000 éves erőd Spanyolországban, amibe római kori férfit temettek
• Az „Új Róma” felemelkedése 
• Sokkal kevesebb gladiátor halt meg az arénában, mint azt gondolnánk
• Segeda-i Caro olyan megalázó vereséget mért a rómaiakra, hogy az máig hat
• Justinianus császár kis híján belebukott a szurkolók lázadásába
• Mit adtak nekünk a rómaiak?
• A kétarcú Janus istent ünnepelték január elején a rómaiak