Arrébb tolnák a hastingsi csata helyét

A hastingsi csata az Anglia meghódítására indított normann hadjárat döntő ütközete, a brit történelem legismertebb csatája volt, ahol Vilmos, Normandia hercege és II. Harold angol király csapatai néztek egymással farkasszemet 1066. október 14-én a Hastings melletti Battle Abbey-nál. Haroldnak a hagyomány szerint nyílvessző szúrta át a szemét, és bár tovább vezette seregét, végül megölték, és a csata is elveszett; úgy tekintik, hogy Vilmos ezzel a csatával hódította meg végleg Angliát.

Ugyan az 1066-os évet széleskörű szakmai konszenzus övezi, a hastingsi csata pontos helyszíne körül nagy a bizonytalanság. Ezt próbálta meg tisztázni a Battlefield Trust, amikor úgy döntött, hogy kéthónapos vizsgálat alá veszi az egymással konkuráló véleményeket. Két brit történész például nem kevesebbet állít, mint hogy az ütközetre ezer éven át rossz helyen emlékeztek meg; egyikük szerint a harcokra Caldbec Hillnél, egy másik pedig úgy látja, hogy sokkal délebbre, Crowhurstnál került sor.

Ezer éven keresztül szinte senki nem kérdőjelezte meg, hogy Harold és Vilmos csapatai először Battle Abbey körül találkoztak, néhány kilométerre északra Hastingstől, a mai Senlac Hilltől. Az apátságot néhány évtizeddel az ütközet után, az elhunytak emlékére emelték, a szépen lassan terjeszkedő település pedig Battle néven vált ismertté. Az English Heritage által irányított apátságból ma már csak romok vannak; a szervezet látogatóközpontot működtet a helyén, s hagyományosan ez az a hely, amit az ütközet helyszíneként tartanak nyilván.

John Grehan shorehami (Nyugat-Sussex) történész azonban úgy látja, hogy a normann és angol hadsereg közötti döntő csata helyét nem itt, hanem a körülbelül másfél kilométerre északra levő Caldbec Hillnél kell keresni, egy ma már teljesen lakott területen. Szerinte Battle Abbey azért is kizárható a lehetséges helyszínek sorából, mert eddig egyetlen lelet vagy emberi maradvány sem került elő a földből, pedig a krónikák szerint legalább tízezer férfi esett el a csatamezőn.

Grehan szerint azért, mert a csata egy másik hegyen zajlott: szemtanúk elmondása alapján tudjuk, hogy a hastingsi csatát meredek, műveletlen földön vívták – ez a leírás például Caldbec Hillre nagyon is illik. Ráadásul a normannok egy kőhalmot hordtak össze halottaik emlékére, amit franciául Mount-joie-nak neveztek el, Caldbec Hill csúcsát pedig ma is Mountjoy-nak nevezik. Ismert egy korabeli angol krónikás is, John of Worcester, aki szerint a csatát 14 kilométerre vívták a névadó településtől: azaz pontosan ott, ahol Caldbec Hill is áll.

A harmadik helyszínt egy másik helytörténész, Nick Austin dobta a köztudatba. Hill szerint az ütközetre egy falunál, a mai Crowhurst területén, a partokhoz közelebb került sor. Elméletének alátámasztására korabeli forrásokat, az Ítéletnapi könyvet (Domesday Book), valamint a bayeaux-i szőnyeg földrajzi utalásait idézte. A kérdés mihamarabbi tisztázása végett összehívott tanácskozáson a Battlefields Trust végül elvetette a két alternatív javaslatot, mondván, a rendelkezésre álló források miatt nem indokolt, hogy megváltoztassák a hastingsi csata eddig elfogadott helyszínét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?