Mennyit ért az olimpiai magyar arany?
2013. január 14. 11:25
Van egy ország, ahol ugyancsak megéri olimpiai bajnoknak lenni. Mert szép dolog a dicsőség, nagyszerű megtapasztalni az erkölcsi megbecsülést, remek érzés fürdőzni a népszerűségben, de – ahogy a városi szleng mondja – kenyeret nem kapni érte a boltban. A szóban forgó országban viszont egyetlen győztesnek sem kell attól tartania, hogy az ünneplés elmúltával felkopik az álla.
Korábban
Az állam ugyanis a következő anyagi elismeréseket biztosítja számukra: halálukig nem kell adót fizetniük, ingyen látogathatnak minden színházi előadást, életük végégig államköltségen élnek, egy összegben megkapják egy fizikai munkás ötévi átlagbérét, s további pénz- és természetbeni juttatások is illetik őket. A teljesség kedvéért hozzá kell tennünk, hogy ezen kiváló atléták háború esetén az első sorban harcolhatnak közvetlenül a király mellett.
Az említett ország természetesen nem más, mint az ókori Görögország, ahol az olimpiai játékokat bő két és félezer éve életre hívták, s amelynek olimpiai éthoszát vette alapul társaival Pierre de Coubertin báró, amikor a 19. század végén megálmodta és életre hívta az újkori játékokat. Elvitathatatlan érdemeik mellett egyvalami fölött nagyvonalúan átsiklottak a mozgalmat elindító derék sportemberek. Nevezetesen a játékok legfőbb szereplője, az atléta valóságos mibenléte fölött. Így fektették le azt az alapelvet, amely kimondja a versenyzők amatőr státuszát, megtiltva mindennemű anyagi juttatást teljesítményük elismerésére.
Sporttörténészek kutatásai szerint ennek a meglehetősen álszemérmes megfontolásnak több oka is lehetett, az azonban szinte teljes bizonyossággal kizárt, hogy Coubertin báró ne ismerte volna a görög atléta szó jelentését, ami annyit tesz: “aki díjért, jutalomért versenyez”. Ma már természetes, hogy az olimpiai mozgalom, ha változó mértékben is, de komoly tényező a Nemzetközi Olimpia Bizottság (NOB) tagországainak költségvetésében. A 2012-es londoni olimpia szenzációs eredményeket hozott például a rendező britek, és a magyar sportolók számára is, az eufória mértékében nem volt különbség.
Az aranyérmekért járó elismerésben annál inkább. A magyar bajnokok 35 millió forint jutalmat tehettek zsebre, míg a világ egyik legerősebb gazdaságát uraló királynő alattvalói egy fillért sem. Ugyanakkor a két ország olimpiai sportolóinak általános helyzetét – a felkészülés, az edzéskörülmények, a technikai feltételek, az egyéb anyagi és egzisztenciális támogatások tekintetében – nagyjából éppen ellenkező előjellel lehetne összevetni. Összetett dolog az olimpiai sport finanszírozása, a bajnokok megbecsülése szerte a világon. A szemlélet, a hozzáállás és a megvalósítás folyamatosan változott az újkori játékok történetében. Magyarországon is.
Aranyért vaskereszt
1896-ban Athénban Hajós Alfréd, első olimpiai bajnokunk kétségtelenül a történelmi játékok egyik hőse volt. Teljesítményéhez – első aranya mellé nyert egy másodikat, és egy ezüstöt is – maga a görög király is személyesen gratulált. Nagyjából ez a közjáték jelentette a legendává vált sportember számára az egyetlen jelentős elismerést világraszóló eredményéért. Anyagi értelemben sokkal többet nem is profitált bajnokunk a sikerből, ekkoriban már az is komoly elismerésnek számított, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem erkölcsileg támogatta diákja sportkarrierjét.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), amely egyike volt a NOB-ot alapító első három ország hasonló nemzeti testületeinek, sem tehetett sokkal többet meglehetősen korlátozott anyagi lehetőségei következtében. Az időközben az úszással felhagyó, s hasonló magas színvonalon inkább az atlétikával, és az új sportőrülettel, a labdarúgással foglalkozó egyetemista néhány évvel 1896-os győzelme után kapta meg a jutalmat: atlétaként meghívták arra a budapesti nemzetközi versenyre, amelyet maga I. Ferenc József is megtekintett. Első olimpiai bajnokunk díjazása így nagyjából kimerült egy királyi kézfogásban és egy császári tekintetben.
Nagy Imre cikkének folytatását a Múlt-kor magazin téli számában olvashatják
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2012
- Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- A férjét istenítő vörös grófnő
- A pártfeleség
- "18 évet vártam erre a napra"
- "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
- A kormányzó hitvese
- A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
- A magány rabjai
- A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
