2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Exhumálják a legendás Medici zsoldosvezért

2012. november 23. 09:06

Olasz kutatók exhumálják Giovanni de' Medici, a reneszánsz egyik leghíresebb zsoldosvezérének (condottieri) sírját, hogy közelebb kerülhessenek a karizmatikus hadparancsnok életéhez és halálához. 1526 novemberében egy ütközetben ágyúgolyó találta el Medici jobb lábát, aminek következtében amputálni kellett a sérült végtagot. A beavatkozás ellenére a zsoldos öt nappal később elhunyt.

A X. Leó pápa (eredeti nevén: Giovanni di Lorenzo de’ Medici) 1521-es halála után a gyász fekete sávjait állandóan viselő, Giovanni dalle Bande Nere néven is ismert zsoldos a dúsgazdag firenzei Medici család egyik oldalágának tagja volt, ma pedig a firenzei Medici-kápolnában nyugszik feleségével, Maria Salviatival. A nászból egyetlen gyermek született, Cosimo, az első toszkán nagyherceg. Regnálása alatt hozták létre az firenzei Uffizi Képtárat, a Boboli Kertet, valamint fejezték be a Pitti Palotát.

Hétfőn a szakemberek eltávolították a családi sírkamrát borító hatalmas zárókövet, hogy hozzáférhessenek a házaspár csontjait tartalmazó koporsókhoz. Gino Fornaciari törvényszéki antropológiai professzor, a Pisai Egyetem patológiai múzeumának igazgatója által vezetett kutatás során orvosi, paleopatológiai és antropológiai vizsgálatoknak fogják alávetni a maradványokat. „Célunk jobban megismerni a pár halálának okát és a zsoldosvezéren elvégzett műtéti beavatkozás kétes eredményességét” – mondta a kutató.

A Medici-pár koporsói

Habár legyőzhetetlenségével szerzett hírnevet, Giovannit (1498-1526) igen fiatalon, 28 éves korában érte a halál. 1526. november 25-én egy lombardiai csatában egy ágyúgolyó eltalálta, miközben a német birodalmi csapatok oldalán Róma felé meneteltek, hogy kifosszák az Örök Várost. Medici röviddel ez után Luigi Alessandro Gonzaga márki mantovai palotájába került. Az üszkösödés hamar megjelent a sérült végtagon, így a házigazda sebésze, Abramo mester úgy döntött, hogy a katona megmentése érdekében amputálni kell a lábát.

Giovanni közeli barátja és az eset szemtanúja, Pietro Aretino elbeszélése szerint tíz férfit hívtak, hogy lefogják a zsoldost a műtét alatt. „Még húszan sem tudnátok lefogni” – mondta mosolyogva a műtét alatt a szerencsétlenül járt zsoldos, majd egy gyertyát vett a kezébe, hogy fényében megtekinthesse a lábát, olvashatjuk Aretino írásaiban. A gyötrelmes beavatkozást Giovanni sztoikus nyugalommal tűrte, de öt nappal később, 1526. november 30-án vérmérgezésben elhunyt.

Az 1945-ös kihantolás során készült felvételek azt mutatják, hogy az amputálás nem a sérült rész, tehát a térd felett történt, hanem kevéssel a boka felett. „Ha valóban így volt, az Abramo által véghezvitt műtét mondta ki a halálos ítéletet a zsoldosra” – tette hozzá a kutató.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár