60 éve robbantották fel az első brit atombombát
2012. október 3. 17:17
Hatvan éve, 1952. október 3-án robbantotta fel Nagy-Britannia az első atombombáját. Az ausztrál partoktól északnyugatra az ausztrál szövetségi kormánnyal egyetértésben véghezvitt tesztelés sikeres volt, amivel a szigetország belépett az atombombával rendelkező nagyhatalmak táborába.
Korábban
Nagy-Britannia – hogy megőrizze nagyhatalmi státuszát és valamennyire függetlenítse magát az Egyesült Államoktól – saját atombombát fejlesztett ki. Egy titkos kabinetbizottság kezdte megvitatni a kérdést még 1946 októberében, de akkor Hugh Dalton pénzügyminiszter és Stafford Cripps munkáspárti képviselő a felmerülő hatalmas költségek miatt a bomba ellen foglaltak állást. Ernest Bevin külügyi államtitkár azonban hajthatatlan volt: „Bármennyibe is kerül, meg kell csinálnunk!” A projekt zöld utat kapott, s a munka kezdetét vette. A döntést titokban tartották, a legtöbb miniszter nem is tudott róla. Mire a bomba készen állt a tesztelésre, már a Churchill-adminisztráció volt hatalmon.
1952 májusában Londonban bejelentették, hogy a tesztelést az Ausztrália partjaitól északnyugati irányban elhelyezkedő lakatlan Monte Bello-szigeteken, az ausztrál kormánnyal együttműködésben fogják véghezvinni. A kutatás tudományos igazgatója dr. W.G. Penney atomfizikus volt, aki a világ első atombombájának megalkotásában is tevékeny szerepet vállalt. A Monte Bello-szigetek tiltott zóna lett, így a hajók és légi járművek nem léphettek be a 23 500 négyzetmérföldnyi területű térségbe.
A brit és ausztrál haditengerészet kötelékébe tartozó repülőgép-hordozók, fregattok, rombolók és tartályszállító hajók vettek részt a műveletekben. A szakemberek a déli szélre vártak, hogy elkerüljék a radioaktív felhő ausztrál partok felé való terjedését. Az eredetileg egy lehorgonyzott fregatt, a HMS Pym fedélzetén tárolt atombomba 1952. október 3-án reggel nyolc órakor robbant fel, több ezer tonna sziklát, földet és tengervizet repítve a levegőbe. A fregatt a detonáció pillanatában azonnal megsemmisült, ám néhány izzó darabja a szigetek egyikén landolt, ahol égni kezdett.

A Reuters korabeli tudósítója, aki 85 tengeri mérföldre a helyszíntől, Onslow kikötőjéből nézte végig az eseményeket, ragyogó villanásról számolt be, amelyet nem egy gomba, hanem egy csúnyán írt „Z” betűre emlékeztető szürke felhő megjelenése követett. Egy perc múlva a felhő már 2000 méteres magasságokban „járt”, három perccel később pedig a másfél kilométer szélességet is elérte. Újabb négy percet követően egy hatalmas, mennydörgésszerű robbanásról jött a jelentés és a nyomáshullám megrázta a környék ablakait.
Dr. Penney-t később lovaggá ütötték. Október 23-án Churchill a parlament alsóházában bejelentette, hogy minden a terv szerint alakult, a kísérlet során pedig nem történtek balesetek. A miniszterelnök továbbá gratulált a projektet elindító Munkáspártnak a történelmi tettben való szerepvállalásáért.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
- Ön ismeri a Vatikán himnuszát? 12:47
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai 11:49
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31