Amerikai SS-tiszt után nyomoz Berlin

A ma már nyugdíjas éveit töltő egykori szerszámkészítő, Johann "Hans" Breyer az AP-nek bevallotta, hogy az auschwitzi haláltábor területén őrként dolgozott, de hangsúlyozta, hogy a létesítményen kívül teljesített szolgálatot és semmi köze az ott legyilkolt másfél millió áldozat halálához. A náci háborús bűnöket vizsgáló hivatal azt javasolja az ügyészeknek, hogy emeljenek vádat ellene gyilkosság miatt, s adják ki Németországnak Breyert, akit azzal gyanúsítanak, hogy legalább 344 ezer zsidó megölésében segédkezett Auschwitz-Birkenau területén.

Az ügyészek úgy gondolják, hogy ugyanazt a jogi alapot használhatják, mint John Demjanjuk esetében. A háborús bűncselekményekkel vádolt, idén márciusban elhunyt férfi ellen az volt a vád, hogy bűnsegédként közreműködött a sobibóri haláltáborban mintegy 25 ezer zsidó meggyilkolásában. Az ítélet végrehajtását a 90 éves vádlott rossz egészségi állapota miatt felfüggesztették. Demjanjuk mindvégig tagadta bűnösségét. Az ügyészek szerint a bűnsegéd fogalma Breyerre is illik; ő ugyanis egy olyan tábort őrzött, amelynek egyetlen funkciója volt: gyilkolni.

Szakértők becslése szerint körülbelül 80 egykori táborőr él még szerte a világon. A bajorországi weideni hatóságok most azt próbálják felmérni, hogy elegendő bizonyítékaik vannak-e a vádemelés megindításához. Az egyik névtelenséget kérő német tisztviselő megerősítette a sajtóinformációkat, miszerint a vádemelés célpontja a Philadelphiában élő Breyer.

Az amerikai igazságügyi minisztérium évtizedes harcot folytatott azért, hogy elérje a férfi deportálását. A jogi sága a körül forgott, hogy Breyer hazudott-e náci múltjáról, amikor amerikai születésű anyján keresztül állampolgársághoz folyamodott. Az ügy 2003-ben zárult le; a férfi az Egyesült Államokban maradhatott, mivel a bíróság úgy döntött, hogy amikor az SS-hez csatlakozott, Breyer még kiskorú volt, így jogilag nem volt felelős cselekedetiért.

Az amerikai bíróság előtt Breyer tagadta, hogy az Auschwitz II-nél (ismertebb nevén Auschwitz-Birkenau) dolgozott volna, sőt állítása szerint 1944-ben dezertált, s csak a háború utolsó heteiben tért vissza alakulatába. Az amerikai hírszerzésnek a Breyerről szóló, a háború után összeállított anyaga ezt erősen megkérdőjelezte. Az egyik 1951-es vizsgálat ugyanis kiderítette, hogy a férfi 1944. december 29-én – azaz négy hónappal az állítólagos szökés után – a Totenkopf SS (jelentése: halálfejes véderő) listáján szerepelt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye