Megtalálták az első etruszk piramist Olaszországban

2012. szeptember 19. 10:49

Egy közép-olaszországi városban, Orvietóban, egy borospince alatt sikerült lokalizálni az első etruszk piramist - jelentették be olasz és amerikai régészek. A feltételezések szerint összesen öt kúp alakú titokzatos építményt rejthet a föld.

Korábban

A piramist lávakőbe vájták, s csak a legfelső rétege látható, amely sokat változott a modern időkben, legutóbb borospinceként hasznosították. Innen vezettek le azok az ősi lépcsők, amelyek David B. George (Saint Anselm) szerint egyértelműen etruszk építészeti formákra utalnak. Ahogy megkezdték az ásatásokat, George és Claudio Bizzarri (Parco Archeologico Ambientale dell'Orvietano) arra lett figyelmes, hogy a barlang fala kúpszerű elrendezést mutat, a pince alatt pedig alagútrendszer vezet lefelé.

A 20. század közepén épült réteg után George és Bizzarri elérték a középkori réteget, amely alatt – körülbelül 3 méter mélyen – i.e. 6-5. századi leletek – köztük vörösre festett görög agyagedények – kerültek elő, majd rábukkantak több, etruszk feliratot tartalmazó kézműves termékre és egyéb leletekre. Ezen a szinten találtak egy alagutat, amely egy másik piramisba vezet.

„A barlang formája eddig ismeretlen volt Etruria területén” – nyilatkozta Larissa Bonfante, a New York Egyetem professzora. Bizzarri szerint legalább öt piramis lehet a város alatt, ebből három vár feltárásra. Azt egyelőre nem tudják, hogy milyen célból – vallási, temetkezési – építették őket, de bármi is volt a funkciója, egyedülálló építészeti formákról beszélünk. „A választ valószínűleg csak a legalsó réteg fogja megadni. Csak azt nem tudjuk, hogy mennyit kell még ásnunk addig” – tette hozzá a szakember, aki kizárta annak a lehetőségét, hogy az építmény kőfejtő vagy ciszterna lenne.

Az etruszk civilizáció az arisztokráciának köszönhetően az i.e. 8. századtól kezdett kiemelkedni a többi nép közül. Nagy befolyással voltak rájuk a Földközi-tenger keleti medencéjének lakói, akiktől fémeket és a kerámiákat importáltak. Az i.e. 7. század végére a kialakuló városi központok dominálták a mezőgazdasági fejlesztéseiről és a kereskedelmi tevékenységéről elhíresült part menti területeket. A 6. századra érték el hatalmuk csúcsát, amikor is politikai szervezetük 12 városállamra terjedt ki és az etruszk befolyás a Pó völgyétől Campaniáig terjedt, felölelve ezzel az ókori Rómát is.

Az etruszkok városait később a rómaiak meghódították és beolvadtak a Római Birodalomba. Már az ókor óta számos elmélet próbál meg számot adni arról, hogy kik voltak, honnan jöttek a korban és a kultúrtörténetben jelentős szerepet betöltő etruszkok. Hérodotosz szerint – ahogy azt Marco Pellecchia, a piacenzai katolikus egyetem professzora is állítja – Kis-Ázsiából vándoroltak be, Halikarnasszoszi Dionüsziosz szerint őslakók voltak, egy modern elmélet szerint pedig az etruszk nép a bevándorló indoeurópai népek, és az őslakó mediterrán népesség egybeolvadásából jött létre.