Megmentésre váró hungarikumok

Hol találkozott a „térképgyüjtéssel” mint témával először?
Gyermekkoromban csapágygolyókat, képregényeket és sörös dobozokat gyűjtögettem. Emlékszem, volt egy asztalfiókom, amit teleraktam mindenféle „kincsekkel”, amiket édesanyám főként kacatoknak vélt, egy kivételtől eltekintve, a könyveimtől. Édesapám volt az, aki a régiségek világába átvezetett. Valószínüleg neki és törődésüknek köszönhető, hogy ma is igen nagyra tartom azt az emberi munkát, erőfeszítést, alkotói készséget és aprólékos precizitást, amit ezek a tárgyak képviselnek és megszemélyesítenek. Legyen szó akár egy bútor vagy rézmetszet elkészítéséről vagy ezen metszetek egyedi színezéséről, illuminálásáról. Ezt az érzést csak tovább erősítette bennem a nagyszüleimtől örökölt, önmagában is figyelemre méltónak mondható térkép-, metszet- és könyvgyüjtemény. Valamikor a 90-es évek közepe táján érett meg bennem a gondolat, hogy én is elkezdek térképeket vásárolni és gyűjteni a már meglévőkhöz.

Akkor most szakmának vagy hobbinak tekinti mindezt?
Ha azt mondanám, ez a szakmám, akkor önmagammal szemben is ellentmondásba kerülnék. Viszont az is tény: ez ma már több mint hobbim. Kifejezetten olyan darabokat keresek itthon és külföldön, amik a magyar kultúrtörténeti hagyaték részei. Olyanokat, amelyek akár kiállásukban, akár ritkaságukban, akár tartalmukban olyasmit képviselnek, ami egyedi, de legalábbis ritkán előforduló. Szívesen lennék pici fogaskerék ebben a „nagy szerkezetben”, hogy egy-egy magyar darab vagy gyűjtemény a világ bármely sarkából hazakerülhessen.

Ennek a hungarica gyűjteménynek is itthon lenne a helye.
Igen. Ez az anyag eddig sehol nem jelent meg Magyarországon, miként tudomásunk szerint külföldön sem. Ennek egyik legfőbb oka, hogy generációkon keresztül magángyüjteményben gyönyörködtette tulajdonosait. 14 darab kora újkori színezésű rézmetszetről van szó, amelyek XVI-XVII. századi magyar városokat ábrázolnak: Pápa, Visegrád, Petrina, Sáros, Törökszentmiklós, Palánka, Szolnok, Esztergom és Párkány, Kolozsvár. Komárom például kétféle látképpel szerepel, de látható még Tata, Eger és egy budai 1686-os ostromkép is. Önmagában az alapmetszetek nem számítanak különlegesen ritka daraboknak. Unikalitásuk abban rejlik, hogy épp ezen művész munkájaként, ilyen kidolgozással, ilyen formában és ebben az anyagban kerültek elő.

Kulcsár Ádám teljes cikke a Múlt-kor 2012 nyári számában található

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére