Edith Stein halálának hetvenedik évfordulójára emlékeznek holnap

A csütörtöki megemlékezés kezdetén a résztvevők Birkenauban imádkozva vonulnak végig azon az úton, amelyen Edith Stein megérkezett a haláltáborba, ahol legalább 1,1 millió zsidó, 75 000 lengyel és mintegy 19 000 roma embert öltek meg a második világháború idején. Ezután szentmisét tartanak a haláltábor emlékművénél. A szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lesz, a szentbeszédet Joachim Meisner bíboros, kölni érsek mondja - tette hozzá.

A sajtóreferens megjegyezte, velük együtt miséznek azokból az egyházmegyékből érkező főpásztorok, ahol Edith Stein élt: Felix Genn, Münster püspöke, Norbert Trelle, Hildesheim püspöke, Karl-Heinz Wiesemann, Speyer püspöke, Franciscus Jozef Maria Wiertz, Roermond püspöke, Marian Golebiewski, Wroclaw érseke, Jan Kopiec, Gliwice püspöke és a házigazda, Tadeusz Rakoczy püspök, a bielsko-zywieci egyházmegye ordináriusa (ennek területén van az auschwitz-birkenaui haláltábor).

Az első szentmisét az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor emlékművénél John Joseph Krol bíboros, philadelphiai érsek mutatta be 1972-ben, Maximilian Kolbe ferences szerzetes boldoggá avatásának első évfordulóján. 1979-ben boldog II. János Pál pápa celebrált ott szentmisét, az első hazai zarándokútján. Harmadszor, és eddig utoljára pedig a lengyel püspöki kar misézett a helyszínen 1987-ben, hálát adva Istennek Edith Stein boldoggá avatásáért. XVI. Benedek pápa 2006-ban járt Auschwitz-Birkenauban, ahol imádkozott az áldozatokért.

Edith Stein 1891. október 12-én született a sziléziai Breslauban (a mai Wroclaw), ortodox zsidó szülők tizenegyedik gyermekeként. 1904-ben elhagyta a judaizmust és ateista lett. Filozófiából szerzett diplomát a Göttingeni Egyetemen.

1922. január 1-jén megkeresztelkedett, 1922-1932 között pedig a speyeri domonkos leányiskolában tanított. 1933-ban belépett a kölni karmelita monostorba, ahol 1938-ban tett örökfogadalmat. A keresztről nevezett Teréz Benedikta nevet kapta, és életét a zsidó és a német népért ajánlotta fel. Tudományos munkát végzett, a lelki élet nagyjainak írásait tanulmányozta.

Hazáját a zsidóüldözés miatt elhagyva 1938-ban a hollandiai Echt karmelita kolostorába nyert felvételt. Itt írta meg Keresztes Szent Jánosról szóló, A Kereszt tudománya című könyvét. Származása miatt 1942. augusztus 2-án a németek több nővérrel együtt letartóztatták, és Auschwitzba hurcolták, ahol 1942. augusztus 9-én kivégezték.

II. János Pál pápa 1987. május 1-jén Kölnben avatta boldoggá, s 1998. október 11-én Rómában, a Szent Péter téren iktatta a szentek sorába, és egyben Európa társvédőszentjévé nyilvánította. "Mélyen meghajolunk Edith Stein élete és halála előtt, aki Izrael jeles leánya és ugyanakkor a Kármel leánya volt. Keresztről nevezett Benedikta nővér olyan személyiség volt, akinek intenzív élete századunk drámai szintézise volt, mély, még most is vérző sebek gazdag szintézise; ugyanakkor egy emberfeletti teljes igazság szintézise egy olyan szívben, amely sokáig, mindaddig nyugtalan volt, mígnem végül Istenben megtalálta a békét" - mondta boldoggá avatásán II. János Pál pápa.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Anno

• A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
• Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
• Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
• Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona