Feltárulnak a Chagall-rejrély orosz gyökerei

A szeptember 30-ig nyitva tartó kiállítás célja, hogy segítse az oroszokat a szovjet enciklopédiákból sokáig száműzött Chagall rejtélyének megoldásában - mondta Jekatyerina Szeleznyova, a kiállítás kurátora. Népi fametszetek, ikonok és orosz primitív kárpitok váltakoznak a tárlókban menórákkal vagy barhesz (hagyományos fűszeres zsidó kenyér) sütőformákkal, a művész 300 festménye, szobra és rajza mellett.

A látogatók gyakran kérdezik, miért kékek, sárgák vagy rózsaszínűek az állatok Chagall képein, miért repül a menyasszony a háztetők fölött, és miért van az embernek kettős arca. Most megérthetik, honnan merítette Chagall képei forrását - mondta a kurátor.

Chagall Mojse Szegal néven 125 évvel ezelőtt született szegény zsidó családban a ma Fehéroroszországhoz tartozó Vityebszkben, és soha nem felejtette el a II. Katalin uralkodásának végén a zsidókra kényszerített költözési tilalmat.

A kiállításon bemutatott, a zsidó temetők sírkövein látható misztikus állatok Chagall vásznait is benépesítik, akárcsak a barheszforma, a madár, a hal, amelyeket a művész a jeruzsálemi Hadassza zsinagóga üvegablakaira festett. "A művészetem a zsinagógák pulpitusain és szekrényeiben látott könyvekből ered, amelyeket sápadt kezemmel megérintettem" - írta a magát "gyökereivel a földbe kapaszkodó faként" jellemző művész.

Az 1917-es forradalom előtt Chagallt a vityebszki szépművészeti múzeum kurátorává nevezték ki, amely 1918 és 1922 között az orosz avantgárd művészet egyik műhelye és számos zsidó származású művész találkozóhelye lett. Kazimir Malevicssel, az orosz absztrakt művészet jelentős képviselőjével történt összezördülése után, 1920-ban lemondott a tisztségéről, két év múlva az országot is elhagyta, előbb Berlinben, majd Párizsban élt. Csak tíz napra tér vissza egy Tretyakovban rendezett kiállítás alkalmából 1973-ban a Szovjetunióba, ahol "burzsoá", szinte tiltott festőnek tartották.

1987-ben, két évvel a halála után, a gorbacsovi peresztrojka idején hosszú sorok kígyóztak Moszkvában a Puskin Múzeum előtt, ahol az első oroszországi Chagall-kiállítást megrendezték. A Tretykov galéria 1960-1970 között készült, eddig ismeretlen kollázsaiból, grafikáiból és Biblia-, valamint La Fontaine meséinek illusztrációból is bemutat néhányat, amelyeket francia, svájci és lichtensteini magángyűjtők kölcsönöztek a kiállításra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya
• Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő
• A Selyemút „Vörös Hercegnője”
• Átírja a múltat a nemek szerinti régészet?
• Első magyar női pilótaként emelkedett az égbe Steinschneider Lilly
• Véres Mária „sosem volt” örököse
• A nők választójogáért indított 1866-os petíció története
• Az özvegy feltaláló, akinek a mosogatógépet köszönhetjük
• Családfőként és politikusként is helytállt Szilágyi Erzsébet