A matematika adott választ egy egyiptomi rejtélyre
2012. július 25. 16:39
Matematikai modellel számították ki, hogy a dahsúri királyi nekropolisz területe hogyan alakult át az évezredek során. Mint kiderült, Sznofru teraszokkal próbálta piramisának fényét tovább növelni.
Korábban
A dahsúri királyi nekropolisz egykoron szemet kápráztató látványt nyújtott. A Kairótól 30 kilométerre délre található, hatalmas kiterjedésű terület egy olyan helyet biztosított Sznofrunak, az ókori egyiptomi IV. dinasztia első uralkodójának, ahol piramisépítő képességét csiszolhatta. Azt a képességét, amelynek birtokában fia, Hufu (Kheopsz) később felépítette a gízai piramisokat.
A Dahsúrban és körülötte folyó élet jelei az azóta eltelt 4500 év alatt szinte teljesen elenyésztek. Annak reményében, hogy megismerjék, mi veszett el az idők során, a helyszínen dolgozó archeológusok a fraktálokhoz, ezekhez az „önhasonló”, végtelenül komplex matematikai alakzatokhoz fordultak segítségül.
A folyók ilyen alakzatot vájnak ki maguknak a földben, amely forma jóval az után is fennmarad, ha a folyók megváltoztatják folyásukat. Ugyanez lenne a helyzet Dahsúrban is, amely a Nyugati Sivatag szélén helyezkedik el, s ahol a folyókat a Nílus ártere "szárítja" ki – ez azonban a képek tanúsága szerint mégsincs így.

Arne Ramisch (Alfred Wegener Institute) kollégáival együtt régészeti kutatásuk során megalkották Dahsúr és környékének digitális topográfiáját és felmérték annak fraktális geometriáját. Az eredmény megdöbbentő volt: a piramisok körül egy meglepően nagy területen – legalább hat négyzetkilométeren – hiányoztak a természetes fraktális geometriai vonalak. A feltételezések szerint talán Sznofru vagy a többi óbirodalmi uralkodó parancsára változtattak a területen.
„A változtatást nehéz észrevenni, különösen az avatatlan szemnek. De még a gyakorlottak is nehezen hiszik el, hogy az egyiptomiak milyen nagy 'lábnyomot' hagytak maguk után” – fejtette ki Ramisch. A természetes fraktálok „feldúlásának” nyoma arra is választ adhat, hogy mi volt a területen korábban; Ramisch szerint ebben a helyzetben arról lehet szó, hogy az itt meglevő, mára már eltűnt széles teraszokkal a piramisok monumentalitását kívánták növelni.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Ókor
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban?
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa
- Dániából származhat a legendás Sutton Hoo-i sisak?
- Rendkívül értékes római hadizsákmányt fedeztek fel Utrecht közelében
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap