Örökre eltűnhet Mohendzsodáró

Négyezer évvel ezelőtt a Nyugat-Indiától Észak-Afganisztánig húzódó Indus-völgyi civilizáció több mint 680 ezer négyzetkilométeren terült el, s ezzel kétszer nagyobb területet foglalt magába, mint Egyiptom és Mezopotámia együttvéve. Az indusi műtárgyak a legkorábbi írásos feljegyzésekről tanúskodnak, a harappai múzeumban látható egyik szövegtöredék például 4400 éves, de még ma is vannak olyan írásos emlékek, amelyeket a fejlett technika ellenére sem sikerült megfejteni.

A régészek szerint az Indus-völgyi civilizációban a várostervezés volt a legszembetűnőbb jelenség: a Harappában használt csatornák, kutak, illetve téglák mérete és súlya szinte megegyezik a több száz kilométerre levő Mohendzsodáróban alkalmazott arányokkal. A szakértők szerint eddig az Indus-völgyi civilizáció két központjának csupán a tíz százalékát tárták fel a régészek.

Virágkorában, i.e. 2600 körül Mohendzsodáró az egyik legfejlettebb városi település volt a világon: komplex vízvezeték- és szennyvízrendszerére, hihetetlen építészeti megoldásaira csodálattal tekintettek az emberek; becslések szerint mintegy 35 ezer ember élt a városban. Az aranykornak azonban már régóta vége, a város most a túlélésért küzd. „Minden alkalommal, amikor idejövök, azt látom, hogy egyre csak rosszabb a helyzet” – nyilatkozta a BBC-nek Asma Ibrahim, Pakisztán egyik legelismertebb régésze.

Mohendzsodáró alacsonyabban fekvő részein – ahol egykoron az alsó és középső osztály vert tanyát – a falak kezdenek leomlani, a talajvíz sótartalma pedig „felfalja” azokat a téglákat, amelyek több ezer évig fennmaradtak. A helyzet még rosszabb a kiváltságosok lakhelyéül szolgáló felsővárosban; néhány fal teljesen leomlott, a többi pedig annak határán van. „Azt le kell szögezni, hogy nagyon nehéz megőrizni a települést a magas só- és páratartalom, illetve az esőzések miatt” – magyarázta Ibrahim, hozzátéve, hogy az örökségvédők hozzá nem értése csak tovább tetézi a bajt. A sót és a vizet iszapborítással kívánták felszívni, de a száradás következtében több falrészlet leomlott. További problémát jelent, hogy a területen kevés a turista, a pakisztáni kormány pedig nem akar foglalkozni a területtel, ezért a felelősséget tartományi szintre tolta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”