A hihetetlen győzelem

Japán 1941 decemberében hadüzenet nélkül támadta meg az Egyesült Államokat, gyakorlatilag szétbombázva a Pearl Harborban horgonyzó amerikai flottát. A Csendes-óceánon akadálytalanul előrerobogó japán hadigépezet néhány hónap alatt hatalmas területeket foglalt el, az amerikaiak csak fél év múlva, az Ausztráliához közeli Korall-tengeri csatában tudták feltartóztatni a japán előrenyomulást. Ez volt az első csata a hadtörténelemben, amelyet csak anyahajók és repülőgépeik vívtak, a szembenálló hajók nem hogy nem tüzeltek egymásra, de nem is látták a másikat.

A japán főparancsnok, Jamamoto Iszoroku admirális elérkezettnek látta az időt a döntő csapásra, a maradék amerikai flotta megsemmisítésére, egyben a stratégiai fontosságú, Hawaii közvetlen megtámadását lehetővé tevő Midway-szigetek elfoglalására. A terv azt volt, hogy a japán erők egy része elterelő hadművelet után lerohanja a Midway-szigeteket, majd a támadás hírére megjelenő amerikai repülőgép-hordozókra a rejtőzködő főerő mér végzetes csapást.

A kudarc egyik okát az jelentette, hogy a meglepetés érdekében a több csoportra osztott japán erők nem kommunikáltak egymással. Jamamoto másik hibája volt, hogy alulbecsülte az ellenfél erejét: csak két amerikai anyahajóval számolt, holott a Korall-tengeri csatában megsérült, lóhalálában kijavított Yorktown is csatarendbe állt. Az esélyek így is az amerikaiak ellen szóltak: 4 japán anyahajó, 7 csatahajó, 150 cirkáló és 248 repülőgép állt szemben 3 (ebből egy nem teljes értékű) amerikai anyahajóval, 50 egyéb hajóval és 233 repülőgéppel.

Az ütközet június 4-én 108 japán repülőgép támadásával kezdődött a Midway-szigeteki amerikai támaszpont ellen. A bombázók az erős légvédelem miatt nem tudták előkészíteni a partra szállást, és nem tettek kárt az amerikai nehézbombázókban sem. Azok ugyanis már úton voltak a japán anyahajók felé, de ott három kivételével mindet lelőtték. A japán repülőgép-hordozókon a második csapást készítették elő, amikor a felderítők jelentették az amerikai hajókötelék felbukkanását. A kötelék parancsnoka, Nagumo admirális mégsem vetette be tartalék torpedóvetőit, inkább a sziget bombázásából visszatérő első hullám gépeinek adott elsőbbséget.

Az amerikai anyahajókról felszállt repülőgépek összehangolatlan, fedezet nélküli támadását könnyedén visszaverték, az öngyilkos akció mégis megakadályozta a második japán támadás elindítását, és meggyengítette az anyahajókat óvó légi kíséretet. A japánok megkezdték a fedélzeten veszteglő repülőgépek feltöltését, amikor két újabb amerikai bombázókötelék bukkant fel. Ezek már órákkal korábban elindultak, de eltévedtek, és mire véletlenül rátaláltak célpontjaikra, üzemanyaguk szinte teljesen elfogyott. Támadásukat mégis ideális körülmények között, teljesen védtelen japán anyahajók és tankoló gépek ellen kezdhették meg.

Hat percen belül három japán repülőgép-hordozó kapott találatot, ezek a nap folyamán el is süllyedtek. Az egyetlen épen maradt japán anyahajóról azonnal felszállt gépek két egymás utáni hulláma is a sebtében harcképessé tett Yorktownt találta el, a jelentésekben ez két teljes értékű amerikai anyahajó elsüllyesztéseként jelent meg. A japán vezetés ekkor azt hitte, hogy az esélyek kiegyenlítődtek, mindkét félnek egy-egy anyahajója maradt. Éppen a (szerintük) megmaradt utolsó amerikai anyahajó kiiktatására készültek, amikor az amerikaiak bemérték, majd egy újabb légi csapással a tenger mélyére küldték az utolsó japán anyahajót is.

Az egymás veszteségeiről keveset tudó két ellenfél sötétedés után kivárásra rendezkedett be: a japán támadástól tartó amerikaiak nem mertek a szigetektől eltávolodni, Jamamoto admirális pedig a totális kudarcot látva elrendelte a visszavonulást. Az ütközet utójátékaként egy japán tengeralattjáró megadta a kegyelemdöfést a hazai kikötő felé vontatott Yorktown anyahajónak. A végelszámolás szerint a japánok 4 anyahajót, 1 csatahajót, 228 repülőgépet és 3057 embert, az amerikaiak 1 anyahajót, 1 rombolót, 98 repülőgépet és 307 embert vesztettek.

A Midway-szigeteki csata fordulópontot jelentett a háború csendes-óceáni hadszínterén. Ettől kezdve az amerikaiak vették át a kezdeményezést, a japánok soha nem heverték ki a négy anyahajó és még kevésbé a képzett, harcedzett pilóták elvesztését. Az ütközetről már 1942-ben színes dokumentumfilm, majd 1976-ban nagyszabású játékfilm is készült.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód

• Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
• Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
• Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
• Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
• Megérdemelték a kitelepítést a németek?