Félmeztelenül harcoltak a női gladiátorok?
2012. április 19. 08:59
A hamburgi múzeumban őrzött kétezer éves bronzszobor egy női gladiátort, méghozzá egy győztest ábrázol – állítja az egyik kutató. Ha a feltételezés igaznak bizonyul, akkor ez lehet a második ismert alkotás, amely női gladiátort örökített meg.
Korábban
A szobor egy félmeztelen nőt ábrázol, akin mindössze egy lágyékkötő és a bal térdén egy pólya van, magasba emelt kezén pedig – vélekedik Alfonso Manas, a Granadai Egyetem kutatója – egy sica, azaz a gladiátorok által használt hajlított kard lehet. Ez volt az a mozdulat, amit a párbaj során győztes gladiátorok a verseny végén tettek.
A női gladiátor a földre, valószínűleg a legyőzött ellenfelére néz. A precíz, életszerű ábrázolás azt sugallja, hogy a szobrot egy valós személyről mintázhatták – nyilatkozta Manas. Azt nem tudni, hogy a jelenleg a hamburgi Museum für Kunst und Gewerbeinben őrzött alkotás pontosan honnan származik.
A szobrok ritkaságára kézenfekvő magyarázat lehet, hogy női gladiátorok csak elenyésző számban voltak jelen az ókori Rómában. Septimius Severus császár i.sz. 200-ben tiltotta el a szebbik nem tagjait a véres párbajoktól, de a történetírók körülbelül egy tucatnyi utalást hagytak az utókorra. A másik ismert ábrázolás Halikarnosszoszból származik (a dombormű ma a British Museumban tekinthető meg), a képen két nő küzd egymással.
Manas szerint egyértelműen gladiátorral van dolgunk, mivel a női atlétákat például sohasem ábrázolták félmeztelenül, de árulkodó jel még a szobor bal térdén látható kötés, a testtartás – írja a kutató az International Journal of the History of Sport legújabb számában. Anna McCullough, az Ohio Állami Egyetem professzora azonban arra figyelmeztet, hogy van egy lényeges kérdés, ami kétségessé teheti az identifikációt: a szobron ugyanis nincs sisak, lábvért vagy más páncél.
„A készítőnek egyetlen oka volt arra, hogy félmeztelenül ábrázolja a harcost: megmutatni, hogy ez nem férfi, hanem egy női gladiátor” – magyarázta McCullough. Azt Manas is elismeri, hogy a nőkön biztosan volt még valami (pajzs vagy sisak), amikor beléptek az arénába, ezért valószínűleg ebben az esetben arról lehet szó, hogy a nő eldobta ezeket a győzelem pillanatában, a szobrász pedig ebben a helyzetben örökítette meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- A Budapest arculatát is meghatározó norvég építészre emlékeztek 11:20
- Orvosnak tanult, de az írói pályán vitte sikerre Németh László 09:50
- Nehezen birkóztak meg a hatóságok San Francisco egyik legnagyobb természeti katasztrófájával 09:05
- Kiátkozás és birodalmi átok: Luthert semmi sem tántorította el reformszándékaitól tegnap
- Halálos ágyán esküdött I. József a feleségének, hogy felhagy a hűtlenséggel, ha túléli a himlőt tegnap
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás tegnap
- Október 9-én kezdődik a negyedik Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál tegnap
- Bemutatták a Magyarország 365 fotópályázat albumát tegnap