Kilencezer náci ment Dél-Amerikába a világháború után
2012. március 22. 12:19
Kilencezerre tehető azon náci háborús bűnösök száma, akik a második világháború után menekültek Dél-Amerikába.
Korábban
Német ügyészek Brazíliában és Chilében jutottak hozzá olyan bizalmas iratokhoz, amelyekből először sikerült pontosan megállapítani a kontinensre menekült nácik számát. A dokumentumok szerint mintegy kilencezer háborús bűnös: horvátok, ukránok, oroszok és nyugat-európaiak szöktek a tengerentúlra, ők mindannyian valamilyen módon segítették a náci háborús gépezet működését.
A legtöbben – mintegy ötezer személy – Argentínába mentek, 1500 és 2000 közé teszik azok számát, akik Brazíliát választották, 500-1000 fő távozott Chilébe, a többiek pedig Paraguayba és Uruguayba. Korábban igen széles skálán mozgott azok köre, akikről úgy tartották, hogy Dél-Amerikában találtak menedéket országuk igazságszolgáltatása elől: a konzervatív becslés ötezerre, míg a merészebb 300 ezerre tette számukat.
A dokumentumokból az is kiderül, hogy Juan Peron argentin elnök 10 ezer útlevelet adott az egykori náci háborús bűnösöket védő szervezetnek, az ODESSA-nak. Az iratokba betekintést nyerő egyik német történész, Kurt Schrimm elmondta: a „fülest” egy történésznőtől kapta, aki fontos információkat árult el több háborús bűnösről is, köztük Adolf Eichmannról, Josef Mengeléről és a treblinkai haláltábor parancsnokáról, Franz Stanglról.
A történészek reményei szerint élő háborús bűnösre utaló nyomok is előkerülhetnek, de olyan nácikat is keresnek, akik a rövid dél-amerikai kitérő után visszatértek az anyaországba. „Minden egyes eltelt nap után egyre kisebb az esélyünk erre, de nem akarom azt mondani az embereknek, hogy nem próbáltuk meg” – így Schrimm.
Különös figyelem övezi az ún. patkányutakat, amelyek vatikáni dokumentumokkal biztosították a mintegy 800 háborús bűnös menekülési útvonalát a háború dúlta Európából. Dél-Amerika igazi paradicsom volt a nácik számára, mivel számos országban szélsőjobboldali rezsim volt hatalmon, az odaérkezőknek pedig nem kellett kellemetlen, a személyazonosságukat firtató kérdésekkel szembesülniük.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap