A britek piszkos gyarmati ügye

1949 decemberében Szaravak új kormányzója első hivatalos körútját tette az újonnan "vásárolt" ázsiai államban. A skót Duncan Stewart nem ijedt meg a helyzettől, hiszen korábbi állomása (Palesztina) összehasonlíthatatlanul nagyobb veszélyeket rejtett magában. A Közel-Kelethez képest Borneo szigete maga volt a paradicsom.

Beiktatása után néhány héttel Stewart Sibu városába ment, ahol hatalmas tömeg fogadta. Miután bezsebelte az ilyenkor szokásos gratulációkat, egy iskoláskorú fiatal lépett hozzá fényképezőgéppel a kezében, majd közös fotózásra kérte a skót származású kormányzót. Stewart már készült volna a felvételhez, amikor egy másik fiatal hirtelen leütötte. A brit tisztviselők csak ekkor léptek közbe, lefogták a két fiatalt, akiket letartóztattak. A kormányzó még tett néhány lépést, de hamarosan Szingapúrba szállították, ahol belehalt sérüléseibe.

A két maláj fiút – név szerint Rosli bin Dobi és Moshidi bin Sedek – perbe fogták, majd felakasztották. Mindketten annak a csoportnak voltak a tagjai, amely Anthony Brooke, azaz a fehér rádzsák hatalmának restaurálásáért küzdött. A mozgalom hevesen ellenezte a döntést, amely Szaravakot átadta a briteknek.

A Brooke család a 19. század közepe óta igazgatta a területet. A szigetet James Brooke kapta meg a brunei szultántól azt követően, hogy a kalandor sikerrel fojtott el egy az uralma megdöntését célzó lázadást. Szaravak lényegében a család magánkirálysága volt, s csak 1946-ban lett a brit korona része, Charles Vyner Brooke, Anthony nagybácsija adta át 200 ezer font ellenében.

A gyilkosság híre után a gyanú azonmód Anthony Brooke-ra vetült: őt sejtették a kormányzó megölésének hátterében – de nem a britek. A tisztviselők ezt egyáltalán nem tartották életszerűnek – jelentette ki Simon Ball, a Glasgowi Egyetem történésze, a téma kutatója. Nem úgy tűnik, mintha a merénylet főkolomposai Brooke közeli társai lettek volna, a merénylettel egyáltalán nem az volt a céljuk, hogy a férfi visszatérjen a „trónra”. A professzor talált ugyanis egy levelet, amelyből kiderült, hogy a helyiek azt akarták: a sziget kerüljön Indonézia fennhatósága alá.

London úgy döntött, hogy nem akar konfliktust Indonéziával, amely csak nemrég szabadult meg előző gyarmattartójától, Hollandiától, a briteket pedig a korona alá tartozó malajziai felkelés kötötte le. A bizalmas levélváltások során brit tisztviselők végül arra jutottak: nem teszik közzé információikat, ezért a tavaly, 98 éves korában elhunyt Anthony Brooke – aki a történtek után egy évvel mondott le a trónról és kezdte el beutazni a világot "békekövetként" – élete végéig abban a hitben élt, hogy egy gyilkosság szárad a lelkén.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban