A horvát szellemi örökség a Néprajzi Múzeumban

Fejős Zoltán, a budapesti és Damodar Frlan, a zágrábi Néprajzi Múzeum vezetője a hétfő esti megnyitó előtt emlékeztettek arra, hogy az UNESCO 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség védelméről szóló nemzetközi konvenciót, amelynek végrehajtása a globalizálódó világban mindkét nemzet számára kiemelkedő fontosságú.

Nina Obuljen horvát kulturális államtitkár a tárlat hétfői megnyitóján felidézte: történelme során Horvátország folyamatosan híd szerepet töltött be Európa keleti és nyugati fele között, közben azonban létre tudta hozni saját, egyedi kultúráját.

Horvátországban eddig csaknem száz szellemi örökséget képviselő elem került a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy a horvát nyilvántartásból felterjesztett elemek közül tíznek az UNESCO is felismerte kivételes voltát: kilencet felvett az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, egyet pedig sürgős védelmet igénylő elemmé nyilvánított. A Néprajzi Múzeumban látható kiállítás célja, hogy ezt az örökséget a budapesti érdeklődők számára is hozzáférhetővé tegye - jegyezte meg Nina Obuljen.

Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára a tárlaton bemutatott örökségi elemek közül kiemelte a Kastav-környéki farsangi kolompos felvonulást. A kultúrpolitikus hangsúlyozta, hogy az észak-horvátországi hagyomány szoros kapcsolatban áll a mohácsi busójárással, Magyarország eddigi egyetlen, UNESCO-listán is szereplő szellemi kulturális örökségi elemével.

A busójárást eredetileg a helyi katolikus horvát kisebbség, a sokácok honosították meg Mohácson, ma azonban magyarok és horvátok együtt ápolják - szólt a két ország közötti kulturális kapcsokat erősítő tradíció eredetéről Szőcs Géza.

A kiállításon a Kastav-környéki farsangi kolompos felvonulás mellett a látogatók megismerkedhetnek a horvátországi csipkekészítéssel, az isztriai és a Hrvatsko Primorje-i szűk hangterjedelmű kétszólamúsággal, a dubrovniki Szent Balázs-napi felvonulással, a gorjani pünkösdi királynéjárással (kraljice, ljelje), a Hvar szigeti húsvéti körmenettel, a Hrvatsko Zagorje-i hagyományos fajátékkészítéssel, az észak-horvátországi mézeskalácsossággal, a Sinjska Alka lovagi tornával, valamint az Ojkanje énekstílussal.

A zágrábi társintézmény szakemberei által összeállított tárlat november 27-ig látogatható a budapesti Néprajzi Múzeumban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?