2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A szövetségesek megszállják Németországot

2004. május 21. 03:10

Torgau környékén az Elbánál találkoznak először a Vörös Hadsereg csapatai az amerikai hadsereg előrenyomuló katonáival. A két szövetséges haderő kapcsolata katonailag Németország kettéválását jelenti, s az utolsó sértetlen német haderők megadását már csak idő kérdésévé teszi. A szövetséges haderők előrenyomulását már hónapok óta nem lehet feltartóztatni. A brit és az amerikai légierőnek a német városok és polgári lakosság ellen intézett felőrlő légitámadásaitól támogatva a nyugati szövetségesek Nyugatról és Délről a Rajnán és az Alpokon át nyomulnak be Németországba, míg a Vörös Hadsereg katonái Ausztriába vonulnak be, s hozzáfognak Berlinnek, a birodalom fővárosának és Adolf Hitler székhelyének ostromához. Március 6-án az amerikai csapatok rajtaütéssel elfoglalják a remageni Rajna-hidat, s ezzel kialakítják a Rajna jobb partján az első sértetlen hídfőállást. Onnan kiindulva az amerikai kötelékek a következő hetekben elfoglalják a Ruhr-vidéket. Ez alatt brit csapatok az Északnémet-alföldre hatolnak be, s elfoglalják Brémát és Lübecket. A légibombázástól erősen lerombolt Hamburgot május 3.-án a bevonuló britek "nyílt várossá" nyilvánítják. Francia katonák április végén foglalják el Karlsruhe, Stuttgart és Ulm városát. Dwight D. Eisenhower tábornok, aki időközben megváltoztatta a nyugati szövetségesek németországi előrenyomulásának a célját, a Vörös Hadsereg katonáinak engedi át Berlint, a birodalom fővárosát - ahol Adolf Hitler a megmaradt náci nagyságokkal elsáncolta magát - és a katonai előrenyomulás irányát Dél, Lipcse és Linz felé helyezi át. Az Olaszországból érkező amerikai haderők Dél-Németországban hadműveletek folytató honfitársaikkal, akik Würzburgot és Nürnberget foglalják el. Míg Nyugaton a német "Hollandia-erődítmény" összedől, Keleten a szovjet hadsereg heves támadásai alatt felmorzsolódik a német Odera-arcvonal. Április 25-én a Vörös Hadsereg körülzárja Berlint. Szovjet egységek április 13.-án elfoglalták Bécset, s onnan észak felé nyomulnak Prága felé. A szociáldemokrata Zdeněk Fierlinger által megalakított és a Szovjetunió által tolerált kormány a felszabadított Csehszlovákiában meghirdeti a jóléti állam felépítését és a kulcsiparok, a bankok és a biztosító intézetek államosítását. 16 nap múlva, május 2-án, Berlin megadja magát a Vörös Hadsereg katonáinak. A birodalmi kancellária lerombolt épületén vörös lobogó leng. Röviddel öngyilkossága (1945. IV. 30.) előtt Hitler kijelentette, hogy Berlin és Bécs német marad, s Európa sohasem lesz orosz.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár