Erdélyi magyar vita a csíksomlyói búcsú UNESCO-listára vételéről

2011. szeptember 26. 12:12 MTI

Nézeteltérés merült fel Kelemen Hunor romániai művelődési miniszter, valamint a csíksomlyói templomot igazgató ferencrendi tartomány helyi vezetői között arról, hogy miként terjesszék fel védettségre az UNESCO-hoz a szellemi világörökségi státus elnyerésére a csíksomlyói búcsút.

Korábban

A minisztérium szeptember közepén jelentette be, hogy a szaktárca illetékes szakértői bizottsága megszavazta azt a javaslatot, amelynek értelmében felterjesztik az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szellemi kulturális örökség listájára ezt az évente megrendezett nagy eseményt.

Az Új Magyar Szó című bukaresti napilap utal arra, hogy a minisztérium nem egyházi, hanem néprajzi-antropológiai kuriózumként terjeszti az UNESCO elé a búcsút, és a ferencesek nem értenek egyet azzal, hogy "a napimádás, a táltosok, a bóvliárusok is UNESCO-védelemben részesüljenek”.

A ferencesek - amint a Keresztalja című romániai magyar katolikus hetilap korábban megírta - arra utalnak, hogy a kulturális minisztérium megrendelésére készített tanulmány a ferences szellemiség és a búcsú egyházi szempontok szerinti bemutatása mellett emlékeztet: a Mária-tiszteletnek pogány gyökerei is lehetnek, és bemutatja a Magyarországról érkező, ősmagyar vallást követő fiatalokat.

A tanulmány szerzője, Tánczos Vilmos romániai magyar néprajzkutató szerint nincs esély arra, hogy az UNESCO felvegye a szellemi világörökség listára a csíksomlyói búcsút, ha nem tudják elmondani, mitől egyedi és különleges az esemény.

Kelemen Hunor miniszter szerint a végső dosszié, amelyet Párizsba fognak küldeni, egyaránt tartalmazni fogja a vallási és kulturális elemet, hiszen a hely vallásos szellemétől nem lehet eltekinteni. Mint mondta, az eddig elkészült tanulmány csak arra szolgál, hogy a párizsi testület megismerje a búcsút, és jóváhagyja a világörökség-listára való felterjesztést. A Krónika szerint a végső iratcsomó október és február között készül el, a vallási rész elkészítésére pedig a katolikus egyházat és a ferences szerzeteseket kérik fel.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nem osztja a ferencesek véleményét - írja a lap, amelynek Potyó Ferenc érseki helynök elmondta: teljesen mindegy a végeredmény szempontjából, hogy a csíksomlyói búcsút egyházi vagy kulturális rendezvényként terjesztik az UNESCO elé, hiszen a hangsúly a védelmen van.