Erdélyi magyar vita a csíksomlyói búcsú UNESCO-listára vételéről
2011. szeptember 26. 12:12 MTI
Nézeteltérés merült fel Kelemen Hunor romániai művelődési miniszter, valamint a csíksomlyói templomot igazgató ferencrendi tartomány helyi vezetői között arról, hogy miként terjesszék fel védettségre az UNESCO-hoz a szellemi világörökségi státus elnyerésére a csíksomlyói búcsút.
Korábban
A minisztérium szeptember közepén jelentette be, hogy a szaktárca illetékes szakértői bizottsága megszavazta azt a javaslatot, amelynek értelmében felterjesztik az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) szellemi kulturális örökség listájára ezt az évente megrendezett nagy eseményt.
Az Új Magyar Szó című bukaresti napilap utal arra, hogy a minisztérium nem egyházi, hanem néprajzi-antropológiai kuriózumként terjeszti az UNESCO elé a búcsút, és a ferencesek nem értenek egyet azzal, hogy "a napimádás, a táltosok, a bóvliárusok is UNESCO-védelemben részesüljenek”.
A ferencesek - amint a Keresztalja című romániai magyar katolikus hetilap korábban megírta - arra utalnak, hogy a kulturális minisztérium megrendelésére készített tanulmány a ferences szellemiség és a búcsú egyházi szempontok szerinti bemutatása mellett emlékeztet: a Mária-tiszteletnek pogány gyökerei is lehetnek, és bemutatja a Magyarországról érkező, ősmagyar vallást követő fiatalokat.
A tanulmány szerzője, Tánczos Vilmos romániai magyar néprajzkutató szerint nincs esély arra, hogy az UNESCO felvegye a szellemi világörökség listára a csíksomlyói búcsút, ha nem tudják elmondani, mitől egyedi és különleges az esemény.
Kelemen Hunor miniszter szerint a végső dosszié, amelyet Párizsba fognak küldeni, egyaránt tartalmazni fogja a vallási és kulturális elemet, hiszen a hely vallásos szellemétől nem lehet eltekinteni. Mint mondta, az eddig elkészült tanulmány csak arra szolgál, hogy a párizsi testület megismerje a búcsút, és jóváhagyja a világörökség-listára való felterjesztést. A Krónika szerint a végső iratcsomó október és február között készül el, a vallási rész elkészítésére pedig a katolikus egyházat és a ferences szerzeteseket kérik fel.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség nem osztja a ferencesek véleményét - írja a lap, amelynek Potyó Ferenc érseki helynök elmondta: teljesen mindegy a végeredmény szempontjából, hogy a csíksomlyói búcsút egyházi vagy kulturális rendezvényként terjesztik az UNESCO elé, hiszen a hangsúly a védelmen van.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap