Történelem és digitális térképészet

2011. augusztus 1. 10:41 The New York Times

Ma már digitális térképekkel vizsgálják az amerikai polgárháborút, a náci koncentrációs táborokat és a boszorkányperek helyszíneit, amivel a kutatók még pontosabb ismeretekre tehetnek szert az adott történelmi eseménnyel kapcsolatban.

Korábban

Kevés annyira jól dokumentált csatát ismer a történettudomány, mint amilyen az 1863-as gettysburgi ütközet, amely végül az amerikai polgárháború sorsfordító eseményének bizonyult. Mégis, még mindig vannak olyan kérdések, amelyeket a történészek a naplókból, a tudósításokból és a hivatalos jelentésekből nem tudnak összerakni. Például, hogy pontosan mit láthatott Robert Lee tábornok, amikor kiadta parancsait, s átmenetileg a konföderációs csapatok javára fordította a csata kimenetelét.

Amit Lee láthatott Gettysburgnél

A történészeknek most egy olyan eszköz van a kezükben, amellyel ez a kérdés is könnyen megválaszolható, a Google Earth, a MapQuest és a GPS-rendszerekhez hasonló technika ugyanis a már letűnt tájakat kelti életre. A digitális térképek eme új generációját (Geographic Information Systems) történészek, irodalomtörténészek és régészek használják, amivel újra megvizsgálhatók a valódi, illetve a fikciós települések, mint például a boszorkánypereiről elhíresült Salem, a nagy gazdasági válság idején porvihar által letarolt Dust Bowl régió, vagy a Shakespeare V. Henrikjéből ismert Eastcheap kocsmái.

„A térbeli információk feltérképezésével az emberi történelem egy részét ismerhetjük meg” – nyilatkozta Anne Kelly Knowles, a vermonti Middlebury College földrajztanára. „Olyan információk birtokába kerülhetünk, amelyek amúgy láthatatlanok” – tette hozzá.

Ma a Gettysburgba látogatók felmászhatnak annak az evangélikus papneveldének a tetejére, ahol Lee július 2-án, a csata második napján állt, vagy éppen bejárhatják a Seminary Ridge-t, ahonnan a tábornok az előtte elvonuló több ezer fős hadseregét szemlélte. Az érdeklődők természetesen nem ugyanazt látják, mivel az elmúlt 150 év alatt rengeteget változott a csatatér topográfiája, kőbánya nyílt, tározót építettek, és számos növény és fa elültetésére is sor került.

A Geographic Information Systems a csapatállásokból, a történelmi térképekből és a régi épített elemek elhelyezkedésének ismerete alapján képes digitalizálni a csatateret. Knowles szerint az új technológiával érthetővé válik Lee dilemmája, a 19. századi katonai vezetők ugyanis kizárólag a szemükre hagyatkozhattak, így a legkisebb magasságbeli különbség is számított. „Lee talán nem is láthatta a csatatér keleti oldalán az egyre nagyobb számban megjelenő szövetséges csapatok mozgását Little Round Top előtt. Pontatlan információk alapján kellett döntenie” – magyarázza a kutató, aki jelenleg a náci hódításokról és a haláltáborokról készít digitális térképet.