Történelem és digitális térképészet

Kevés annyira jól dokumentált csatát ismer a történettudomány, mint amilyen az 1863-as gettysburgi ütközet, amely végül az amerikai polgárháború sorsfordító eseményének bizonyult. Mégis, még mindig vannak olyan kérdések, amelyeket a történészek a naplókból, a tudósításokból és a hivatalos jelentésekből nem tudnak összerakni. Például, hogy pontosan mit láthatott Robert Lee tábornok, amikor kiadta parancsait, s átmenetileg a konföderációs csapatok javára fordította a csata kimenetelét.

Amit Lee láthatott Gettysburgnél

A történészeknek most egy olyan eszköz van a kezükben, amellyel ez a kérdés is könnyen megválaszolható, a Google Earth, a MapQuest és a GPS-rendszerekhez hasonló technika ugyanis a már letűnt tájakat kelti életre. A digitális térképek eme új generációját (Geographic Information Systems) történészek, irodalomtörténészek és régészek használják, amivel újra megvizsgálhatók a valódi, illetve a fikciós települések, mint például a boszorkánypereiről elhíresült Salem, a nagy gazdasági válság idején porvihar által letarolt Dust Bowl régió, vagy a Shakespeare V. Henrikjéből ismert Eastcheap kocsmái.

„A térbeli információk feltérképezésével az emberi történelem egy részét ismerhetjük meg” – nyilatkozta Anne Kelly Knowles, a vermonti Middlebury College földrajztanára. „Olyan információk birtokába kerülhetünk, amelyek amúgy láthatatlanok” – tette hozzá.

Ma a Gettysburgba látogatók felmászhatnak annak az evangélikus papneveldének a tetejére, ahol Lee július 2-án, a csata második napján állt, vagy éppen bejárhatják a Seminary Ridge-t, ahonnan a tábornok az előtte elvonuló több ezer fős hadseregét szemlélte. Az érdeklődők természetesen nem ugyanazt látják, mivel az elmúlt 150 év alatt rengeteget változott a csatatér topográfiája, kőbánya nyílt, tározót építettek, és számos növény és fa elültetésére is sor került.

A Geographic Information Systems a csapatállásokból, a történelmi térképekből és a régi épített elemek elhelyezkedésének ismerete alapján képes digitalizálni a csatateret. Knowles szerint az új technológiával érthetővé válik Lee dilemmája, a 19. századi katonai vezetők ugyanis kizárólag a szemükre hagyatkozhattak, így a legkisebb magasságbeli különbség is számított. „Lee talán nem is láthatta a csatatér keleti oldalán az egyre nagyobb számban megjelenő szövetséges csapatok mozgását Little Round Top előtt. Pontatlan információk alapján kellett döntenie” – magyarázza a kutató, aki jelenleg a náci hódításokról és a haláltáborokról készít digitális térképet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?