2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Életfogytiglanit kapott az argentin katonai junta két egykori tisztviselője

2011. július 20. 11:22 The Daily Telegraph

A brutális kínzásairól elhíresült Buenos Aires-i börtönben 1976 és 1983 között elkövetett tömeges jogsértések miatt egy argentin bíróság életfogytiglani büntetést szabott ki a katonai junta két egykori katonai tisztviselőjére.

A 84 éves Hector Gamen parancsnokot és a 81 esztendős Hugo Pascarelli tábornokot emberrablás, nemi erőszak, kínzás és az El Vesubio koncentrációs táborban elkövetett jogsértések vádjában találták bűnösnek. Az El Vesubio egykori irányítója, Pedro Duran Saenz az ellene folyó büntetőper idején, idén júniusban hunyt el.

1976 és 1978 között 2500-an fordultak meg a börtönben, amelyet az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottsága (IACHR) érkezése előtt a földdel tettek egyenlővé. A táborban olyan ismert közéleti szereplők is raboskodtak, mint Haroldo Conti és Hector Oesterheld írók, Raimundo Gleyzer filmrendező, Elisabeth Kasemann német szociológus, illetve Francoise Dauthier és Juan Soler francia állampolgárok. Oesterheld négy felnőtt lánya is a diktatúra idején tűnt el, később mindannyiukat halottnak nyilvánították.

A 41 éves Sebastian Soler tisztán emlékszik arra a pillanatra, amikor szüleit elhurcolták. „Férfiak egy csoportja előbb betörte az ajtót és az ablakokat, majd édesanyámat a hajánál fogva kirángatták az utcára. Engem négy-, illetve hatéves testvéremmel együtt a szomszédunknál hagytak, onnan a nagyszüleinkhez kerültünk. Azóta semmit sem hallottunk a szüleinkről”.

A perben vádlóként szerepelt a német kormány, mivel az áldozatot között volt a német állampolgár Kasemann, egy evangélikus teológus professzor 30 éves lánya is, akinek holttestét két hónappal az 1977-ben történt elrablása után találták meg.

A másfél évig tartó perben a bíróság 156 emberiség elleni bűntettet állapított meg, köztük egy olyan esetet, amikor 19 fogollyal sortűz végzett. A Vesubio öt egykori őrét ítélték el, ők egyenként 18-22 évet kaptak. Emberi jogi csoportok becslése szerint mintegy 30 ezer ember tűnt el az argentin katonai junta brutális diktatúrája (Guerra Sucia, Piszkos Háború) idején.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár