Futni hagyták a Buenos Aires-i zsidó központ elleni merénylettel vádolt iráni minisztert
2011. június 6. 09:43
Meg kellett szakítania bolíviai programját az iráni védelmi miniszternek, miután Argentína az 1994-es Buenos Aires-i zsidó központ elleni merénylettel vádolt férfi letartóztatására szólította fel dél-amerikai szomszédját.
Ahmad Vahidit bolíviai kollégája hívta a dél-amerikai országba, ahol Evo Morales elnök társaságában egy katonai parádét tekintett meg Santa Cruzban. Vahidi az Interpol körözési listáján előkelő helyet foglal el, mivel őt vádolják az argentin fővárosban tizenhét évvel ezelőtt elkövetett terroristamerénylet kitervelésével, amely során 85 ember lelte halálát és háromszázan sérültek meg.
Argentína szerint Vahidi tervezte meg és adta ki a parancsot a hétemeletes Argentine Israeli Mutual Association (AIMA) épületének felrobbantására. Alberto Nisman nyomozó felvette a kapcsolatot a bolíviai Interpollal, majd felszólította az illetékes hatóságokat, hogy amint beteszi a lábát az országba, azonnal tartóztassák le a minisztert.
Vahidi a számára védettséget biztosító diplomáciai útlevéllel utazott, ennek ellenére Bolívia távozásra szólította fel. Az argentin zsidó csoportok felháborodtak Vahidi dél-amerikai útjának hallatán, Guillermo Borger, az AIMA elnöke „provokációnak” és „viccnek” nevezte a történteket. „Gúnyolódás tárgya és támadásként ér fel, hogy egy olyan baráti ország, mint Bolívia, egy 85 ember halálával végző támadás kitervelésével vádolt minisztert fogad” – nyilatkozott Borger.
A Buenos Aires-i támadás idején Vahidi az iráni Forradalmi Gárda speciális egységének, a Kudsz-bridágnak volt a parancsnoka. Irán visszautasítja a vádakat, az Interpol viszont már 2007-ben felhívta a 187 tagország figyelmét, hogy Argentínában elfogatóparancs van érvényben Vahidi ellen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.